Több pénz tartalékcsökkentésből
Miközben egyre többen – köztük uniós intézmények és tisztségviselők – adnak hangot kételyeiknek a jövő évi államháztartási deficitcél megalapozottságát illetően, a kormány és a koalíciós pártok ahelyett, hogy megpróbálnák mérsékelni a jelentős kockázatot az egyeztetések során, egyenesen növelik azt. Erre a legjobb példa a betervezett tartalékok „sorsa”: a hiányelszaladás megakadályozására életre hívott tételek csökkentéséből teremtik elő az önkormányzati plusztámogatás fedezetét is.
Lényegében két tétel, az általános tartalék és az államháztartási tartalék hivatott meggátolni azt, hogy a költségvetési hiány túllépje a tervezettet. Az idén a két jogcím összesen 222 milliárd forintos összeget tartalmazott, azonban ez is elégtelennek bizonyult a deficitcél eléréséhez. Jövőre még ennél is kevesebbet, általános tartalék címén mintegy 51, míg fejezeti államháztartási tartalék néven 93 milliárdos „biztonsági szelepet” kívánt létrehozni a kabinet.
A kabinetnek és a koalíciós pártoknak eszük ágában sincs mérsékelni a nyilvánvaló kockázatokat. Az önkormányzatoknak a beterjesztett törvényjavaslathoz képest 30 milliárddal többet adnak, ennek döntő részét pedig a tartalékok leszállításával teremtik elő. Egyrészt a helyhatóságoknak eredetileg 28,3 milliárd forintnyi államháztartási tartalékot kellett volna képezniük, az egyeztetések eredményeként azonban ennek több mint a felét felszabadítják. Másrészt az általános tartalékot tízmilliárddal csökkentik, és ezt a pénzt is az önkormányzatok költhetik majd el. Tovább növeli a deficitelszaladás valószínűségét az a módosító indítvány is, amely a bírósági fejezeti államháztartási tartalékból 570 milliót áldozna plusz lakástámogatásra.
A költségvetés általános tartalékában tízmilliárdos mozgástér volt betervezve, így a keret csökkentése nem okoz problémát, a minimumra vonatkozó törvényi előírást pedig teljesíti a kabinet – mondták lapunknak kormányzati tisztviselők. (VG)
