Uniós feddés Magyarországnak

Az ülésen csak Joaquín Almunia EU pénzügyi biztos és Kaio Koch-Weser, a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke szólalt fel, valamint Veres János pénzügyminiszter adott részletes tájékoztatást a folyamatban lévő intézkedésekről. Egybehangzó források szerint szankciók lehetőségéről nem esett szó, és megerősítésették, hogy a december elsején esedékes módosított magyar konvergenciaprogram ismeretében januárban teszi közzé a bizottság a magyar hiány csökkentését célzó javaslatait.

Sajtóértekezletén Almunia komoly aggodalmának adott hangot a magyar hiány miatt, amelyek ellen több és határozottabb erőfeszítésre lesz szükség. (Szóvivői források szerint Koch-Weser az ülésen egyenesen lesújtónak minősítette a magyar költségvetés helyzetét.) Almunia egyúttal reményét fejezte ki, hogy a leendő bizottsági ajánlásokat Magyarország most már végrehajtja.

A pénzügyi biztos ugyanakkor feltűnést keltett azon megjegyzésével, hogy a kedvezőtlen magyar helyzet az elmúlt hetekben átmenetileg a szomszédos országokban is kedvezőtlenül éreztette hatását. Utóbb a Világgazdaság kérdésére annyiban pontosított, hogy ez alatt nem rossz példamutatásra gondolt, hanem a térség valutáinak átmeneti ingadozására, valamint a kamatokra gyakorolt hatásokra.

Esetleges szankciók kérdését érintve Almunia mindenekelőtt leszögezte: mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, ezért a költségvetési hiány adott nagysága önmagában nem von maga után szankciókat. A tartósan nem megfelelő költségvetési politika viszont elviekben valóban azzal is járhat, hogy esetleg felmerül a kohéziós alapok átmeneti befagyasztásának lehetősége. A biztos ennek kapcsán elismerte, hogy a korábbi viták során ezt említették is, de még semmilyen állásfoglalás nem született az ügyben, a mostani brüsszeli találkozón pedig nem is jött szóba.

Veres János magyar újságírókkal találkozva úgy vélte, hogy a bizottsági ajánláshoz képest két ponton Magyarország számára előnyösen módosult a miniszteri tanács által véglegesített megfogalmazás. Így az adócsökkentések kapcsán ugyan megerősítik, hogy amennyiben nincsenek megfelelő ellentételező lépések, akkor az új – az idei évre 6,1, jövőre 5,2 százalékos – hiánycélok is elvéthetők, másfelől viszont azt is elismerték, hogy történnek az előbbit szolgáló intézkedések is. Emellett a szöveg a szükséges javulás tarthatósága érdekében sürget strukturális reformokat, közvetve itt is elismerve meglévő erőfeszítéseket.

Az igazgatási kiadások tíz százalékát érintő zárolások, valamint az idei évi maradványképzési kötelezettség feloldását jelentheti be a kormány akár már ma. Előbbi 20 milliárd, utóbbi 60 milliárd forintot jelent – tudta meg lapunk pénzügyminisztériumi forrásból. A szigorítások feloldására a költségvetés likviditásának biztosítása céljából van szükség. Ezzel párhuzamosan lapunknak több, jövedéki adót fizető cég is jelezte, hogy a Pénzügyminisztérium arra kérte őket, október 30-ig egész éves jövedéki adójukat fizessék be a költségvetésbe.