BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Változatlanul vitás a parkolási díj ügye

Változatlanul nincs egységes joggyakorlat a parkolási díjjal kapcsolatban. A közelmúltban hozott legfelsőbb bírósági jogegységi döntés fontos problémára adott választ, miközben újabbat indukált. A Világgazdaság úgy tudja, novemberben a Fővárosi Ítélőtábla kollégiumi ülésen foglalkozik a felmerült kérdésekkel.

Jelenleg a nem önkormányzati cégek is felléphetnek bíróság előtt parkolásidíj-igényükkel Budapesten - közölte a Világgazdaság megkeresésére Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának vezetője. A főváros területén ugyanis a másodfokú bírói tanácsok ma egységesen bírói úton érvényesíthetőnek tartják a nem önkormányzati cégek követelését. Már a legfelsőbb bírósági jogegységi döntés előtt is befogadták a Centrum Kft. által benyújtott igényeket, és a határozat meghozatala után sem zárkóznak el a keresetek elől.

Ismeretes: a jogegységi döntés szerint az önkormányzati alapítású intézmények és gazdasági társaságok bíróság előtt érvényesíthetik díjkövetelésüket. Kovács Kázmér ügyvéd szerint ez azt jelenti, hogy a nem önkormányzati gazdasági társaság, így a fővárosban a Centrum Kft. nem fordulhat bírósághoz.

Kiss Gábor utalt arra: főleg a dunántúli megyékben fordult elő, hogy a parkolási társulás által benyújtott keresetet elutasították azzal, hogy nem bírósági útra tartozik. Máshol viszont nem zárkóztak el az ilyen igényektől. Ezért volt szükség a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalására. Az alapkérdés nem az volt, hogy önkormányzati vagy nem önkormányzati társulás fordulhat-e bírósághoz, hanem az: lehetséges-e ilyen ügyben bírói út, vagy sem.

A döntés szövege, a rendelkező rész és az indokolás is az önkormányzati intézményekre és társaságokra vonatkozik, nem enged meg tágító értelmezést. Az önkormányzati tulajdonú társaságok vonatkozásában vezeti le, hogy a saját nevükben indíthatnak ilyen pert. A jogegységi határozat kétségkívül nem foglal állást abban, hogy az önkormányzattal polgári jogi kapcsolatban lévő társaság mit tehet. A kollégiumvezető véleménye azonban, hogy a határozatban hivatkozott jogszabályokból levont következtetés nem zárja ki a nem önkormányzati alapítású cégeket a díjak bírósági úton történő érvényesítésétől. Szerinte a jelenlegi bonyolult és ellentmondásos szabályozás is hibás abban, hogy többféle okfejtés olvasható ki belőle. Ha egyértelműen kijelölné az önkormányzatoknak a parkolódíjjal, illetve a rendeletalkotással kapcsolatos jogosítványait, akkor talán ma nincs ilyen vita, mondta Kiss Gábor.

A jogegységi határozat tehát egy fontos problémát oldott meg, de közben újabbat indukált. A bírósági gyakorlatnak azonban még további kérdésekre is választ kell adnia. A Világgazdaság értesülései szerint novemberben valószínűleg a Fővárosi Ítélőtábla polgári kollégiuma is napirendre tűzi a parkolással kapcsolatos jogalkalmazási problémákat. Így például azt: elegendő-e a bizonyításhoz a parkolóőri cédula, vagy szükséges-e egy fényképfelvétel, amellyel hitelesebben igazolható, hogy ott volt az adott időpontban és helyen a gépkocsi. Szintén vitás, hogy a parkolási díjért a tulajdonossal vagy az üzemben tartóval szemben lehet-e fellépni. Döntésre vár, hogy a tilosban várakozó autós csak a KRESZ alapján bírságolható, vagy parkolásidíj-fizetésre is kötelezhető.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.