A csatornázás növeli Gyula vonzerejét

„Minden eszközzel erősíteni szeretnénk Gyula fürdővárosi jellegét, ezért fejezzük be most a csatornahálózat kiépítését is” – summázza a 33 ezer lakosú békési település törekvéseit Perjési Klára polgármester. A csatornázás a hetvenes években indult el a városban, lakossági összefogással, önerőből, majd hazai pályázati pénzekből. 2004-re sikerült az ott élők 70 százalékát bekapcsolni a szennyvíz-elvezetési rendszerbe, de a kimaradt területek (Ajtósfalva, Szentpálfalva és Óvári településrészek) olyan, családi házas övezetek, ahol nagyon drága a csatornázás.

Ezért jelentkezett a város a környezetvédelem és infrastruktúra operatív program (kiop) kiírására. Pályázati anyaguk teljes sikert aratott, tartalmilag az ország egyik legjobb kiopprojektjét sikerült összeállítani – véli a polgármester. Ez a tervek korai előkészítésének, a háttérben álló lakossági társulásnak, a projekt előkészítésében részt vevő gyulaiak személyes érintettségének is köszönhető. A városban meglévő szolidaritást jól mutatja, hogy három éve mindenki egységes szennyvízdíjat fizet.

A mostani fejlesztés során 4500 háztartást kapcsolnak be a csatornahálózatba, s 54 kilométernyi új csatorna épül. Ezzel sikerül teljesen megszüntetni a szennyvíz kártételeit a talajban a város belterületein. Így tovább nőhet a Gyulára irányuló idegenforgalom, belföldről és az EU más tagországaiból egyaránt. „Célunk az, hogy a lehető legkevesebbet ártsunk utódainknak, a lehető legegészségesebb életkörülményeket biztosítsuk gyermekeinknek” – hangoztatja a polgármester.

Gyula már most is az egyik legegészségesebb környezetet biztosító város Magyarországon: tiszta a levegő, nem szennyezett a talaj, tiszták az élővizek, s a kiopberuházás révén gyakorlatilag 100 százalékos lesz a csatornázás is – sorolja Perjési Klára. Egyre több feltétel adott tehát ahhoz, hogy az európai munkamegosztásban a város jó helyet találjon magának. „A kiop nélkül azonban soha nem tudtuk volna befejezni a csatornázást” – ismeri el a polgármester, utalva arra, hogy saját erőből való fejlesztésekre évente csak 250-300 millió forint jut a Békés megyei városban, a jelenlegi projekt összköltsége pedig 1,6 milliárd. A mostani fejlesztés hozzájárulhat ahhoz, hogy tovább nőjön a belföldről és külföldről a városba érkező turisták száma, javítva az itt élők megélhetését. (VG)

- megítélt kioptámogatás: 1,52 milliárd forint

- kezdés: 2005. január

- befejezés: 2006. december

- megítélt kioptámogatás: 1,52 milliárd forint

- kezdés: 2005. január

- befejezés: 2006. december-->