Az energiatakarékosság haladékot kapott
Bár hosszú hónapok óta másról sem lehetett hallani (lapunk is többször írt róla), mint hogy 2006. január 4-én elindítják az épületek energetikai tanúsításának rendszerét, mára kiderült, semmi sem lett a tervekből. Sőt Magyarország – több más újonnan csatlakozott országgal egyetemben – újabb hároméves haladékot kért az uniós direktívák megvalósítására. Az Európai Unió 2003 elején tette közzé irányelvét, miszerint az energiahatékonyság javítása érdekében három éven belül intézkedéssorozatot kell kidolgozni. A régebbi tagállamok többsége eleget tett az uniós elvárásnak, az újak azonban problémákkal küszködnek.
A késlekedés legfőbb oka, hogy nem sikerült a bevezetéshez szükséges jogszabályokat megalkotni. Nem módosították az építési törvényt, amely a nélkülözhetetlen jogi alapot megadná a hőtechnikai követelményrendszert és számítási módszereket tartalmazó miniszteri rendelet kidolgozásához. Így a legjobb esetben csak februárban léphet életbe az egész intézkedéssorozat „lelke”. A tárcaközi egyeztetésen lévő tervezet alapján – az EU-direktívának megfelelően – nemzetközi összehasonlításra alkalmas módon lehetne megállapítani az épületek hőveszteségi mutatóit és energetikai jellemzőit.
Néhány más jogszabály is készülőben van. Az unió kívánalmai közé tartozik az is, hogy az egyes országokban rendszeresen ellenőrizzék a 12 kilowattnál nagyobb teljesítményű kazánokat és légkondicionáló rendszereket. A 15 évesnél öregebb kazánok esetén az egész fűtési rendszert át kellene vizsgálni. Ám Magyarországon egyáltalán nincs nyilvántartás ezekről, s a felmérést, ellenőrzést végző szakemberek is hiányoznak. Egyelőre tehát csak elindítják a munkát, s fokozatosan térképezik fel a berendezéseket. A jogi háttért biztosító rendelet várhatóan nyárra készül el.
Az EU által megkívánt intézkedéssorozat elemei közül eddig az úgynevezett energiatanúsítvány kapta a legnagyobb publicitást. Még gyűjtik az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeket, véleményeket, ezek ismeretében alakítják ki a tartalmi és formai követelményrendszert. Készül az energetikai minőségtanúsítás és felülvizsgálat pénzügyi, társadalmi hatásvizsgálata, s azt követően – az év második felében – születhet meg a bevezetéshez szükséges jogszabály. Tervezőmérnökök készítik majd a tanúsítványt, nekik az elkövetkező hónapokban kell elsajátítaniuk az összetett szakmai, jogi, közigazgatási ismereteket. Szakaszosan vezetik be a rendszert, az első lépcsőben az új épületeknél és a középületeknél követelik meg a tanúsítványt. Utóbbiak esetében a tanúsítványok és felülvizsgálatok költségigényét leghamarabb a 2007. évi költségvetésbe lehet beállítani. A további fokozatokban az 1000 négyzetméteresnél nagyobb épületek jelentős felújításakor, majd a többi, már meglévő épület adásvétele, bérbeadása esetén kell elkészíttetni a tanúsítványt, amely tájékoztat az adott épület energiafelhasználásáról. (BJA)
Az intézkedéssorozat végrehajtására kért hároméves haladék egyben azt is jelenti, hogy bővülnek az energiahatékonyságra fordítható forrásaink, ugyanis a következő uniós költségvetésből hatalmas összegeket kaphatunk erre a célra. Érdemes élni a lehetőséggel, ugyanis jelenleg az épületek fogyasztják a hazai energiaszükséglet közel felét. Ha teljes egészében megvalósul a program, ennek 20 százalékát lehetne megtakarítani, vagyis az országos igényt tizedével lehetne csökkenteni. Ezzel javulna az ország energiabiztonsága és egyúttal a környezet minősége is.
