Behajtásból 200 milliárd forint
A kényszerintézkedések hatására tavaly – a 2004. évi 191,1 milliárd forint után – 207,7 milliárd forintot szedett be az állami adóhatóság – tudtuk meg Várszeghi Györgytől, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezetőjétől. Ennek jó része – 204,3 milliárd forint – végrehajtás, 3,4 milliárd forint pedig a felszámolások révén került az APEH-hoz, s mindkét szám abszolút rekordnak tekinthető az előző évekhez képest. Az eredményes behajtási tevékenység ellenére egy év alatt mégis hat százalékkal nőtt az APEH kinnlevősége: tavaly december végén 896 milliárd forint volt. Ez főleg a nem működő adóalanyoknál – például felszámolás alatt lévőknél – nyilvántartott tartozás növekedésének köszönhető: a teljes kinnlevőség csaknem felével ezek az adózók tartoznak. A működő gazdálkodó szervezetek tartozása viszont az előző évihez képest 9 százalékkal csökkent, így év végén 247 milliárd forintot tett ki. Ennek oka egyrészt, hogy az adóhatóság végrehajtási munkája felgyorsult: kinnlevőség esetén rögtön „rámozdulnak” a tartozásra. Másrészt ha egyértelmű, hogy nincs remény végrehajtásra, akkor felszámolást kezdeményeznek. Ez utóbbinak köszönhetően pedig további hátralék nem keletkezik. Egyébként az APEH egyelőre nem tapasztalja, hogy a körbetartozások összege az elmúlt évben nőtt volna, korábban is gyakran hivatkoztak arra a cégek fizetési problémáik esetén, hogy azért nem fizetnek, mert nekik sem fizetett az adósuk.
A végrehajtási cselekmények közül tavaly is rendkívül eredményes volt az elektronikus inkaszszó, amelynek révén csaknem 92 milliárd forint bevételre tett szert az államkassza. Véleménye szerint az elektronikus inkasszóval az egyetlen probléma, hogy elektronikus úton történő visszavonására a kincstár rendszere még nem alkalmas, így néhány napba belekerül, amíg a papíralapú visszavonásról gondoskodnak. A végrehajtási fenyegetettség hatására pedig 107 milliárd forintot fizettek meg az adózók. Bár tavaly több ingóságot foglaltak le a végrehajtók, mint 2004-ben, az ebből származó bevétel kevesebb volt (567 millió forint), mint az előző évben. Az ingatlanfoglalások darabszáma némileg csökkent 2005-ben, az ebből származó árbevétel viszont több volt (446 millió forint) az előző évinél. Várszeghi György szerint mindez annak köszönhető, hogy árverés helyett egyre több ingatlant pályázati úton értékesítenek, s így az „árverési maffia” árcsökkentő eszközeivel nem kell harcolniuk. Míg ugyanis az árverésen bizonyos személyek leverik az árakat, pályázat útján, írásbeli ajánlat esetén erre nincs lehetőségük. A pályázatok kedvező hatásával magyarázható tehát az ingatlanárveréseknél a hatékonyságnövekedés – hangsúlyozta a főosztályvezető, aki elmondta azt is, hogy a törvények a második fél évtől ingóságok esetén is lehetővé tették a pályázati értékesítést. Így a nagy értékű ingóságok (személygépkocsik) esetén is egyre inkább érződik a kedvező hatás.
A főosztályvezető úgy látja, hogy jogi eszközeik jelenleg elegendők ahhoz, hogy az idén is hasonlóan eredményes legyen az APEH behajtási tevékenysége. Nagy könnyebbség például számukra, hogy az ingatlan-végrehajtásról nem kell külön határozatot hozniuk, hanem rögtön mehetnek a földhivatalhoz. Ugyanakkor növeli a dologi költségeiket az a tavalyi jogszabály, amely szerint ingatlanárverésen kötelező kép- és hangfelvétel készítése. Ráadásul úgy, hogy ezen kiadásaik így is szűkösek. Pedig néhánnyal több autó vagy laptop növelné a végrehajtások eredményességét.
Egyre több munkát adnak az APEH végrehajtó csapatának a külső szervektől érkező megkeresések, amelyekben az adók módjára behajtandó köztartozások beszedését kérik. Különösen a magánnyugdíjpénztárak lettek aktívak az utóbbi időben. A külső szervektől érkező megkeresések közül a magánnyugdíjpénztáraké az ügyek 62 százalékát teszi ki darabszámban, miközben a 45,7 milliárd forintos összes követelésből csak 2,1 milliárd forint a magánnyugdíjpénztárak igénye.
