Bejelentett beruházások
Mostanáig három és fél ezer építtető jelentette be az adóhivatalnak, hogy 10 millió forint feletti beruházásba kezd. Megyénként meglehetősen nagy a szóródás: míg Nógrádban 31, addig Pest megyében 451 ilyen típusú bejelentést regisztráltak. Mindössze öt megyében nem haladta meg a bejelentések száma a százat.
Mint ismert, tavaly év közepén lépett hatályba az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló kormányrendelet. Ennek értelmében meghatározott építési tevékenységek csak akkor kezdhetők meg, ha az építtető – a kivitelezés tervezett megkezdése előtt legalább nyolc munkanappal – az elsőfokú építésügyi hatóságnak bejelenti a törvényben meghatározott adatokat. Az építőipar kifehérítése jegyében született szabályozás – 2005. szeptember 1-jétől – azt is előírja, hogy az építtető köteles a nettó tízmillió forintnál nagyobb kivitelezési értékű beruházásokról az adóhivatalnak is adatokat szolgáltatni. A kormányrendelet valamennyi építményfajtára kiterjed, köztük a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is. Kivételnek tekinthetők az atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építmények. A jogszabály nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy az építtető magánszemély vagy vállalkozás, az adatszolgáltatási kötelezettség mindenkire egyformán érvényes. Kivitelezési értéknek – közbeszerzési eljárás esetén – a vállalkozási, azaz az elfogadott ajánlati értéket tekintik. Egyéb esetekben a szerződéses értéket kell figyelembe venni.
Az eddig beérkezett adatok sokszínű beruházási képet tükröznek, az épülettípusok az egyedi, családi jellegű építkezésektől a sokmilliárdos beruházásig (mint például lakópark, szélerőmű, autóút, irodaház-komplexum, csatornázás) terjednek. A legnagyobb bejelentett kivitelezési érték megközelíti a 60 milliárd forintot – értesültünk az adóhivataltól. A beérkező információk a magánszemély építtető vagyonosodási vizsgálata során, továbbá más építtetők és kivitelezők adóellenőrzésekor „hasznosulnak”. Az adatszolgáltatást az ebben érintettek ellenőrzésre kiválasztása szempontjából kockázati tényezőként veszi figyelembe az APEH. A kivitelezés helyszínének ismeretében előre tervezhetik az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést, amelynek során például azt vizsgálhatják, hogy a munkásokat a foglalkoztató az előírásoknak megfelelően bejelentette-e a tb-nek. Minden egyes ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, amelyre az adózónak 15 napos észrevételezési határidőt biztosít a törvény. Csak ennek elteltét és a tényállás tisztázását követően kerülhet sor a foglalkoztatottak bejelentésére irányuló ellenőrzés befejezésére és a határozathozatali eljárás megindítására – mondták lapunknak az APEH-nál. Azt is hangsúlyozták, hogy az adóhatóság nem az építőipari munkásokat, hanem az őket foglalkoztató adózókat ellenőrzi és – adott esetben – szankcionálja. A be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén mulasztási bírságot szabhatnak ki, de akár üzletbezárás vagy a tevékenység felfüggesztése is lehet a szankció (építőiparban az utóbbi a gyakoribb). Mivel a bejelentés elmulasztása általában a társadalombiztosítási járulékfizetés elmulasztásával jár, az érintett adózóknak értelemszerűen le kell róniuk a bevallani és befizetni elmulasztott járulékot is, annak adóbírság és késedelmi pótlék vonzatával együtt.
A tavaly júliusi kormányrendelet értelmében az APEH-ellenőrök betekinthetnek az építési naplóba és annak mellékleteibe is. Az esetek jelentős részében (mintegy 70 százalékában) azt tapasztalták az ellenőrök, hogy vagy egyáltalán nem volt a helyszínen építési napló, vagy azt nem vezették megfelelően. A leggyakoribb kifogásként azt említették, hogy az építkezés közben nincs idejük az építési naplót vezetni, azt egy későbbi időpontban pótolják, vagy a főnök éppen most járt itt, és elvitte. Az ellenőrök eljutottak olyan helyszínre is, ahol – az ott tartózkodók elmondása szerint – ilyenről még soha nem is hallottak.
Az adatszolgáltató bejelentőlap az internetről letölthető, ezt kell benyújtani az építtető állandó lakcíme, székhelye szerint illetékes APEH-igazgatósághoz. Valótlan adatok feltüntetése vagy az adatközlés elmulasztása miatt a magánszemélyekre 100 ezer, vállalkozásokra pedig akár 200 ezer forint bírságot is kiszabhat az adóhivatal. Ha az építtető az előírt „formaságok” mellőzésével fog hozzá a kivitelezéshez, számolhat azzal, hogy az építésügyi hatóság azonnal megtilthatja a munkák folytatását.
