Bekeményítenek a szakszervezetek
A szakszervezetek az idén szigorúan őrködnek majd a meglévő törvényi előírások betartatása, így a munkaügyi ellenőrzés szabályozói és az érdekképviselők jogai felett – derült ki a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) pénteki évnyitó rendezvényén. Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) döntése alapján a foglalkoztatóknak az idén kötelező lesz bevezetniük a garantált bérminimumot, így a szakszervezeti képviselők kiemelten figyelik majd a munkahelyeken a bérmegállapodásokat, illetve a kollektív szerződések megkötését. Most az első fél évben még csak ajánlás, júliustól viszont kötelező érvényű lesz, hogy a vállalkozások 65 250 forintra emeljék fel a még tapasztalat nélküli szakképzett kollégák minimálbérét, a már legalább kétéves gyakorlatot szerzettek pedig 68 750 forintot keressenek. A kollektív ágazati béralkuk szaporodását azért is szorgalmazza az érdekképviselet, mert véleményük szerint így csökkenthetők a férfiak-nők, illetve a hazai régiók közötti fizetéskülönbségek is. Az MSZOSZ elképzelhetőnek tartja, hogy az OÉT-ajánlás szerinti átlagos 4-5 százalékos bruttó keresetnövekedés helyett alacsonyabb mértékű legyen egyes vállalatoknál az idei fizetésemelés, de csak ott, ahol az alacsonyabb bérteherrel állásokat lehet megmenteni.
Nemcsak a feketefoglalkoztatás, hanem a legális álláshelyek szigorúbb munkaügyi ellenőrzését is szorgalmazzuk, hogy a szabadságok kiadása vagy épp a túlmunka kifizetését is komolyan vegyék a cégek – mondta Wittich Tamás elnök. Elismerte, lobbijuknak köszönhetően tavaly több munkaügyi szabályozó is megszületett, így a több évre szóló minimálbér-megállapodás vagy a munkaerő-kölcsönzés szigorítása.
Wittich Tamás és Pataky Péter elnökhelyettes lapunk kérdésére elmondták, jelenleg hatvan olyan törvényjavaslatuk van, amiért még szívesen lobbiznának, de most fontosabbnak tartják a meglévők betartatását, így például, hogy szakszervezeti tisztségviselőnek csak vezetőségi engedéllyel lehessen felmondani.
Azt egyelőre nem tudni, hogy tavaly nőtt-e a tagok száma, az viszont biztos, hogy a KSH adatai szerint 2001–2004 között a taglétszám 2,8 százalékkal csökkent. (KI)
