Csúcson az EU-pénzek kifizetése
Az uniós strukturális alapok múlt évre vonatkozó, az uniós tagállamok számára előirányzott keretének majdnem teljes összegét sikerült lekötni 2005-ben – jelentette be Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális ügyekért felelős tagja. Az elmúlt évet – a közösségi támogatások lekötése és a kifizetés szempontjából – értékelő brüsszeli kimutatás szerint öszszesen 27,1 milliárd euró támogatást kötöttek le az európai regionális fejlesztési és a kohéziós alap keretében a tagállamok, valamint az ISPA-ban a két tagjelölt ország (Bulgária és Románia) számára. Ekkora összeget egy év alatt még sohasem kötöttek le a közösségi regionális politika eddigi történetében az EU-ban.
Ami a támogatások konkrét kifizetéseit illeti, tavaly összesen 16,9 milliárd eurót utaltak át a regionális fejlesztési alap, 3 milliárdot a kohéziós, valamint az ISPA keretében. Összességében a négy strukturális, valamint a kohéziós és az ISPA-alapon keresztül 33,1 milliárd eurónyi kifizetés történt a 25 tagállam, illetve a tagjelölt Bulgária és Románia számára.
Az új tagállamokra vetítve is sikeresnek értékelhető az előző év – emelte ki a regionális ügyekért felelős biztos. A nekik 2005 végéig átutalt támogatások aránya nagyjából megegyezik a régi tagországok számára a 2000–2006-os költségvetési időszak kezdetétől számított két év alatt – 2001 végéig – kifizetett összegnek. Átlagosan a bizottság a 2004–2006 közötti időszakban az új tagállamok számára előirányzott támogatás 20 százalékát fizette ki a 2004-ben csatlakozott tízeknek.
Az EB kimutatása szerint tavaly Magyarország számára öszszesen 401 millió euró támogatást fizettek ki a strukturális és kohéziós alapokból, míg Csehország ugyanebben az időszakban feleennyit, 204 millió eurót kapott. Az uniós támogatások felhasználása terén példaként állította Magyarországot az új tagállamok elé a bizottság regionális főigazgatóságának jelenleg hazánkban tárgyaló illetékese, Patrick Amblard is – nyilatkozta lapunknak Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.
A miniszter szerint azonban a következő időszak egyik megoldandó kérdése az lesz, hogy a pályázók – különösen az önkormányzatok – minél nagyobb arányban teljesítsék vállalásaikat, vagyis minél kevesebb veszszen el a már szerződésekkel lekötött támogatási összegekből. A régi uniós tagállamok tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a már lekötött pénzekből 10-15 százaléknyi morzsolódik le, és végül nem használják fel – emelte ki a miniszter.
Múlt év végére egyébként a 2004–2006. közötti I. Nemzeti fejlesztési terv teljes, 677 milliárd forintos keretének 84 százalékát (567 milliárd forintot) már megítélték 12 ezer nyertes pályázónak, 72 százalékát (488 milliárdot) támogatási szerződéssel le is kötöttek az operatív programok irányító hatóságai. A 2008-ig felhasználható keret majd egyötödét (126 milliárdot) pedig már ténylegesen ki is fizettek közel 4600 nyertes pályázó számára.
