Egyre nagyobb a békéltető testületek tekintélye
Korábban a cégek gyakorta meg sem jelentek a fogyasztóvédelmi békéltető testületek előtt, és rendszerint semmibe vették az elmarasztaló határozatokat is. Napjainkban viszont nagyobb az együttműködési készségük, és törekednek a fogyasztóval való megegyezésre, illetve a panaszos igényeinek teljesítésére – közölte Baranovszky György, a Budapesti Békéltető Testület elnöke. Tavaly a fővárosban csaknem 700 ügyet zártak le, mintegy 25 százalékkal többet, mint az előző évben. Az országban – a területi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek által – befejezett összes vitás eset száma pedig megközelíti a 3 ezret. Mindez arra utal, hogy nő a békéltető fórumok tekintélye, a fogyasztók mellett egyre több gazdálkodó szervezet tartja fontosnak a panaszok gyors, lehetőleg pereskedés nélküli megoldását.
Tavaly a legtöbb – túlnyomórészt minőségi, illetve hibás teljesítésre vonatkozó – kifogás a kereskedelmi szolgáltatásokat érte. Ugyancsak sok vita kerekedett – lényegében hiányos tájékoztatás okán – a pénzügyi szolgáltatások, különösen az úgynevezett vegyes biztosítások területén. A fővárosi békéltető fórum a fogyasztói panaszok túlnyomó hányadát megalapozottnak találta. A vállalkozások talán ezért is igyekeznek ma már aktívabban közreműködni a testületi eljárásokban. Akadnak azonban kedvezőtlen tapasztalatok is, így például általánosnak mondható, hogy kis értékű ügyekben a cégek szinte szóba sem állnak a fogyasztóval. Gond, hogy még mindig sok vállalkozás nem teljesíti a békéltető testületi határozatokat.
Az elmarasztalás nyilvánosságra hozatala viszont ösztökélheti a mulasztó gazdálkodó szervezetet a fogyasztóbarát magatartásra. Ezért februártól közzéteszik e cégek feketelistáját a Fogyasztóvédelmi Szervezetek Országos Szervezetének honlapján is. Ám még nem teljes a nyilvántartás: a vidéki fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel való megegyezés híján ugyanis egyelőre csak a budapesti eseteket tartalmazza.
Baranovszky György elmondta: a békéltető testületek az idén százmillió forinttal gazdálkodhatnak. Ez 30 millióval több a tavalyinál, de az ügyek számának növekedésével akár kevés is lehet, hiszen egy-egy eljáró tanácstag fizetsége esetenként 4500 forint. Jóllehet január második felében járunk, és a budapesti testület szinte folyamatosan tárgyal, még mindig nem születtek meg az illetékes ifjúsági és szociális tárca és a kamarák között a békéltető fórumok finanszírozására vonatkozó szerződések.
