Elégedetlen francia munkaadók
Szokatlanul éles támadást intézett a francia kormány ellen a Medef munkaadói szövetség elnöke. Laurence Parisot a Financial Timesnak adott interjúban a gazdaság fejlődése szempontjából károsnak, ráadásul következetlennek is nevezte Jacques Chirac elnök azon tervét, amely szerint csökkentenék a bérekre kivetett társadalombiztosítási járulékokat, és a kieső bevételt a vállalati nyereségek fokozott megadóztatásából pótolnák (VG, 2006. január 9., 4. oldal).
Az álláshelyek bővítését célzó elnöki terv Parisot szerint éppen azokat a cégeket érintené súlyosan, amelyeken a gazdaság jövőbeni növekedése alapul, miközben a kisebb nyereséget termelő, ugyanakkor több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek kedvezne. A Medef elnöke azt is kifogásolja, hogy Chirac módosítani szeretné a munkaadók és a szakszervezetek között 2003-ban létrejött szakképzési megállapodást. Ez szerinte megkérdőjelezi a jogbiztonságot.
Parisot fél évvel ezelőtt vette át – első női elnökként – az ország legnagyobb vállalati érdekképviseletének számító Medef vezetését, és azóta több ízben is kritizálta a kormányzat különböző terveit. A piackutatói szakmából érkezett, 46 éves üzletasszony a szervezet nemrég tartott 2006-os évindító közgyűlésén kemény szavakkal ostorozta a francia államigazgatás szerinte növekvő átláthatatlanságát, a „kafkai szabályokat”. Hangsúlyozza azonban, hogy nem támad elvből mindent, amit Chirac elnök és kormánya előterjeszt. Ezt alátámasztandó üdvözölte Dominique de Villepin miniszterelnök bejelentését, amely szerint jelentést készítenek Franciaország eladósodásának mértékéről. Villepint általában véve kedvezőbben ítéli meg, mint Chiracot: mint mondja, a kormányfő megérti a gazdaság számára szükséges reformokat, és próbálja is azokat megvalósítani.
A vezetési kultúra lassan, de biztosan korszerűsödik a francia vállalatoknál – állapítja meg az ország pénzügyi piacait felügyelő AMF jelentése. A vizsgálatban szereplő 108 cég háromnegyedében dolgozik legalább egy független, illetve ügyvezetői funkcióval nélküli igazgatósági tag; a CAC40 tőzsdeindex vállalatai körében ez az arány eléri a 95 százalékot. A korábban mindenható elnök-vezérigazgató (PDG) funkcióinak több személyre, illetve testületre való szétosztása is egyre több helyen napirenden van, és biztató jel a francia vállalatok felső vezetésének fiatalodása is. Az AMF ugyanakkor a Neue Zürcher Zeitung szerint azt állítja, hogy a Corporate Governance francia modellje továbbra sem felel meg mindenben az angolszász mintának: a részvényesek érdekeit szolgáló ellenőrzéseket például továbbra is csak részben végzik független külső szakemberek.
