Gond lehet Bulgáriában az EU-belépésből

Bulgáriában növekednek a társadalmi egyenlőtlenségek, a makrogazdasági feszültségek pedig a rendszer stabilitását próbára tevő sokkhatásokat válthatnak ki – hangoztatta éves értékelésében az ország államfője. Georgij Parvanov kijelentette, hogy a legnagyobb gondot távolról sem a törvényeknek az uniós jogrendszerhez való igazítása jelenti, hanem a piacok egybefonódását kísérő feszültségek és a népgazdaság stabilizálása.
A bolgár államfő a jövedelmek alacsony szintjét, az erős inflációt, az azt kísérő magas kamatokat és az árfolyam-instabilitást említette a makrogazdaság legkritikusabb pontjaként. Mindez – mondta Parvanov – nehézzé teszi az EU gazdasági rendszerébe való integrálódást. Ebben a helyzetben különösen kritikus az, hogy az ország miként tud közelíteni az EU-ban szokásos jövedelemszinthez. Az uniós átlaghoz képest kimutatott jelentős lemaradás hatását tovább tetőzi, hogy az országon belül is súlyos területi aránytalanságok vannak a foglalkoztatásban.
A balkáni ország éppen a rendkívül alacsony bérek miatt képes arra, hogy az ázsiai verseny által szorongatott cipő- és textilipari ágazatban is vonzóvá váljon a befektetők szemében. Egy olasz cég által működtetett cipőgyárban ketten is meghaltak, ezt a sajtóban a kíméletlen hajszával magyarázzák. (VG)

Panaszok érik az olasz, a török és a görög cégek által működtetett textilipari vállalkozásokat is, amelyekben a dolgozók többnyire a 80 eurónak megfelelő öszszegű havi minimálbért kapják, s ezt időnként kiegészítik némi asztal alatti juttatással. A bolgár kormány gyakran folyamodik ahhoz, hogy a külföldi befektetők kormányainak helyi képviseleteit szólítja fel közbenjárásra, miután szakszervezetek lényegében nem működnek a külföldi tulajdonú üzemekben.