Határon túli kitörési pontok
Évente másfélszer-kétszer annyi uniós pénz fordítható területi együttműködésre 2007-től, mint a most futó Interreg programban, ez hét évre számolva az ilyen források megnégyszereződését jelenti Magyarország számára. Erre a tényre alighanem önmagában felfigyelnek a pályázók, illetve a határon túli fejlesztésben már részt vevő vagy részt venni kívánó vállalkozók. A szakértők szerint hasonló figyelemre érdemesek a most készülő nemzeti fejlesztési tervek, amelyekről már javában zajlanak egyeztetések Magyarország és szomszédai között.
Nyitott szemmel kell járniuk a magyar vállalkozóknak és pályázóknak, hiszen mind több fejlesztés valósul meg EU-támogatással a szomszédos országokban is, ahol jól hasznosíthatják tapasztalataikat – véli Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke. Példaként az észak-alföldi Keviépet említette, ez a cég szennyvíztisztítót épít Romániában. Az NFH vezetője szerint a fejlesztési tervek ügyében természetes az egyeztetés az EU-tagokkal (Ausztriával, Szlovákiával és Szlovéniával). Magyar részről nagy hangsúllyal tekintenek a visegrádi négyek hasonló konzultációira, mindemellett tárgyalunk Romániával és Horvátországgal. Zágrábbal már meg is állapodtunk, hogy mindkét ország fejlesztési tervében helyet kap a természet- és környezetvédelmi feladatok sorát tartalmazó Ős-Dráva program.
A területi együttműködés integrálódása a strukturális alapokba a felértékelődés jele, és ez kitörési lehetőségeket kínálhat Magyarország számára is – nyilatkozta lapunknak Répássy Helga, az Országos Területfejlesztési Hivatal (OTH) elnökhelyettese. Megítélése szerint megfelelő tagállami és térségi támogatással hazánk eséllyel pályázhat a balkáni térség határon átnyúló és transznacionális együttműködéseinek intézményi pozícióira az EU-ban. Az OTH erről szóló javaslatát már eljuttatta a kormányhoz.
A Nyugat-Dunántúl régióban komoly hagyománya van az Ausztriával és Szlovéniával való együttműködésnek – tájékoztatta lapunkat Vissi András, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora. Náluk természetes, hogy a gazdasági szereplőkkel és a gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szakemberekkel egyaránt sorra veszik az ilyen lehetőségeket. Ezt teszik most a régió 2007–2013-as időszakra készülő, első önálló regionális operatív programjának kialakításánál is. Vissi András szerint további felpörgést hozhat 2007-től a területi együttműködésben a nagyobb keret, a schengeni határok eltörlésének kiterjesztése és a munkavállalási feltételek remélt enyhítése Ausztriában.
Kilencvenezer euróval támogatja az EU a vasi kis bortermelők turisztikai marketingjét hat európai régiót érintő projektjében. A Vinumest program mellett Babos Gyula, a megye vállalkozásfejlesztési alapítványának ügyvezető igazgatója utalt még azokra a tapasztalatokra is, amelyekre a PHARE CBC és az Interreg programban tettek szert.
