Hitellé alakuló támogatások
A 2007 és 2013 között rendelkezésre álló uniós források mind nagyobb részét várhatóan kamat- és egyéb kedvezmények formájában kapják meg a nyertesek, nem pedig vissza nem térítendő támogatásként, mint eddig. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke szerint akár 20 százalékos is lehet ez a hányad, míg a többi 80 százalék maradna vissza nem térítendő támogatás. Az NFH úgy ítéli meg, hogy a hatékony pénzfelhasználás érdekében sokszínű eszközrendszerre van szükség, ebbe éppúgy belefér a kamattámogatás, mint a hitelhez jutás elősegítése vagy a kockázati tőke bevonásával megvalósuló finanszírozás.
Magyarországon a kereskedelmi bankolással foglalkozók körében időre van szükség annak belátásához, hogy nekik és ügyfeleiknek egyaránt előnyt jelentenek az uniós források – mondta el lapunknak Szegedi Gyula, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor bankszakemberként és a gazdasági versenyképesség operatív program egyik közreműködő szervezetének vezetőjeként is úgy látja: a 2004–2006-os tapasztalatok már elegendők ahhoz, hogy áttörést érjenek el ezen a területen. Jó alkalmat kínál erre a 2007-től induló uniós költségvetési időszak, az eredmény pedig a mielőbbi projektvégrehajtás, az időarányosnál több forráslehívás és számos elégedett ügyfél lehet.
Az MFB vezető illetékese maga is egyetért azzal a gondolattal, hogy az uniós támogatásokat egyre nagyobb mértékben kapcsolják hitelekhez. Szerinte a jelenlegi irány már nem rossz, ám a továbblépéshez érdemes lenne figyelembe venni a francia, brit és – nem uniós példaként – az amerikai gyakorlatot. Ezekben az országokban jól megszervezett, kiterjedt üzleti angyal, speed-off és spin-off konstrukciók segítik a vállalkozásokat. Magyarországon ezzel szemben még mindig tőkehiányban szenvednek a kis- és közepes vállalkozások, noha azok támogatása kiemelt célkitűzése az EU-nak. Nálunk úttörőként hasonló célokat követ, és már komoly eredményeket ért el a Magyar Fejlesztési Bank Sikeres Magyarországért programja.
Ám tovább kell lépni: fantáziadúsabb, több kedvezményelemet tartalmazó, nemcsak a kamat-, de tőkeoldalon is megjelenő kombinált programokat kell kialakítani. Szegedi Gyula szerint a megoldás többféle lehet. Elképzelhető az első két-három évben a teljes adósságszolgálat (kamat és törlesztés) átvállalása, így a projektvégrehajtás kezdetén és felfutásakor nem terhelné törlesztési kötelezettség a nyertes pályázót. Olyan banki termékeket kellene kialakítani, hogy az ügyfelek ugyanannyi támogatáshoz jussanak, mint a vissza nem térítendő konstrukcióknál. S fontos lenne még jobban közelíteni egymáshoz az európai uniós és hazai pályázati programokat, intézményeket.
Már zajlanak az egyeztetések az illetékesekkel, ám eddig kevés konkrétum derült ki arról, hogy kormányzati oldalról miként kívánják ösztönözni a vállalkozások számára kedvezőbb támogatott finanszírozási és pályázati konstrukciókat – közölte Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU-irodájának vezetője. Nehezíti a „partnerségi egyeztetést”, hogy mást akar az Európai Bizottság, mást a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és megint mást a gazdasági és közlekedési tárca. Ugyanakkor kétségtelen, ahhoz, hogy a 2007-től rendelkezésre álló, évente mintegy háromszor nagyobb uniós keretet hatékonyan felhasználhassa az ország, egyszerűbb és gyorsabb pályáztatási és döntéshozatali folyamatra, s a finanszírozók és a pénzintézetek komolyabb bevonására lesz szükség. A támogatásoknak akár 20–50 százalékát adhatnák hitel formájában, Trombitás Zoltán azonban fontosnak tartja, hogy erről a bevont pénzintézet maga döntsön a saját beolajozott rendszerében. Ebben a keretben a kifizetések is felgyorsulnának, a jelenleg átlagos 200 nap helyett 30 napon belül pénzükhöz jutnának a pályázók.
