Hogyan végzett tavaly a költségvetés?

Tavaly ezermilliárd forint alatt maradt a költségvetés pénzforgalmi hiánya, eközben az eredményszemléletű deficit a GDP 7,4 százaléka lehetett – ez hozzávetőleg 1600-1700 milliárd forintos negatív szaldót jelent. Ráadásul az év vége felé két nagy vagyonértékesítés is történt, amelyek elszámolási sajátosságai tovább nehezítik a tisztánlátást. Az alábbiakban az OTP Bank elemzési központja által kiadott gyorsjelentés alapján tekintjük át a helyzetet.
A költségvetési törvény szerint 1023 milliárd forintban meghatározott 2005. évi pénzforgalmi hiány teljesülése mindvégig bizonytalannak tűnt a múlt év során. A felültervezett bevételi és alultervezett kiadási irányszámok már az év elejétől megkérdőjelezték a hivatalos prognózis teljesíthetőségét. A Budapest Airport privatizációjából befolyó bevétel és a Mol Rt. részére értékesített tulajdonjog és bányajáradék azonban megmentette a pénzforgalmi egyenleget – írja Gárgyán Eszter, az OTP elemzője. A 484 milliárd forintnyi többletforrás egy része (200 milliárd forint) a Nemzeti Autópálya Zrt. (NA Zrt.) hitelének átvállalására fordítódott. A szakértő számítása szerint a többletbevételek nélkül az éves hiány 1271milliárd forintra duzzadt volna, amennyiben – a 200 milliárd forintos kiadásként megjelenő hitelátvállalást leszámítva – azonos költést feltételezünk. Igaz, a decemberi kormányülés a zárolt tartalékfelhasználások engedélyezéséről döntött, és a lakástámogatások kifizetése is felgyorsult, így a vagyonértékesítési bevétel a kiadási oldalt is lazábbá tette – teszi hozzá Gárgyán.
Az NA Zrt. hitelátvállalását leszámítva 248 milliárd forinttal emelkedett az egyszeri bevételektől megtisztított folyó hiány az eredeti előirányzathoz képest. Ennek legnagyobb tételei az alulteljesülő áfabevételek, az év eleji prognózishoz képest 130 milliárd forinttal nagyobb hiánnyal záró tb-alapok egyenlege, az alulteljesülő társaságiadó-bevételek és a részben uniós társfinanszírozáshoz kapcsolódó költségvetési és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak túlteljesülései voltak. A vagyonértékesítésből származó bevétel nagyobb részét tehát pénzforgalmi elszámolás szerint valóban folyó kiadások finanszírozására fordították.
Ugyanakkor valóban az államadósság előtörlesztését finanszírozza a bevétel egy része, ez viszont nem jelenik meg kiadásként a GFS szerinti elszámolásban. Az 200 milliárd forintos NA Zrt.-hitelátvállaláson felül közel 210 milliárd forint értékben kerül sor államkötvények visszavásárlására és japán jenben fennálló hiteltartozás előtörlesztésére. A PM tehát jogosan állítja, hogy a privatizációs bevételt adósságtörlesztésre fordítja – állapítja meg Gárgyán, hozzátéve, hogy a privatizációs bevételekből finanszírozott előtörlesztéssel együtt is százmilliárd forinttal túlteljesült az államadósság növekedése, amely az év végére magán-nyugdíjpénztári korrekció nélkül elérhette a GDP 61,1 százalékát. (A nyugdíjreformot figyelmen kívül hagyó módszertan szerint már 2004 végén is meghaladta a GDP-arányos államadósság a maastrichti 60 százalékot.)
Az uniós módszertannak megfelelő eredményszemléletű (ESA 95) hiányt is megmentheti a Mol Rt.-től befolyó 80 milliárd forintos bevétel, bár sok a bizonytalan tétel az eredményszemléletű elszámolást illetően – mondja az OTP elemzője. A BA Rt. értékesítéséből befolyó bevétel csak 75 évre szétosztva számolható el az ESA 95 szerint, a Mol befizetése viszont várhatóan csaknem teljes egészében. A GDP egy százalékával növeli az eredményszemléletű hiányt az NA Zrt. maradék hitelének átvállalása, amely csak 2006-ban terheli a pénzforgalmi egyenleget. A pozitív tételek között a 2004-ről áthúzódott áfa-visszautalások és az eredményszemléletben már 2004-re elszámolt agrártámogatások emelhetők ki, együttesen a GDP 0,8 százalékával javítva az eredményszemléletű egyenleget. Így öszszességében elképzelhető, hogy az uniós módszertannak megfelelő hiány a GDP 7,4 százalékában meghatározott, megemelt hivatalos célon belül marad. A 2005. évi pénzforgalmi egyenleg elszámolása nem változtatja meg alapvetően az idei évre várható hiányról és finanszírozási igényről alkotott képet. A pénzforgalmi hiány az OTP becslése szerint 200 milliárd forinttal haladhatja meg a kormány által várt 1580 milliárd forintos deficitet, így a GDP 7,7 százalékára nőhet. Az ESA 95 szerinti módszertan alapján a GDP 7,9 százaléka lehet a magán-nyugdíjpénztári korrekció nélkül várható hiány – amennyiben az előrejelzés megvalósul az idei deficitcél 30 százalékkal teljesül túl. (VG)