Idei kiadásokat fizettek ki tavaly

A decemberi közel 500 milliárd forintos rendkívüli bevétel nem csak arra volt jó, hogy a pénzforgalmi hiánycél teljesüljön, a tetemes összeg nagy segítséget jelentett abban is, hogy több tíz milliárd forint értékben a múlt évben előre hozzanak 2006-os kiadásokat – ez derül ki a Pénzügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzottakból és a kiadott táblázatokból.
Mint lapunk is többször beszámolt róla, a repülőtér 464,5 milliárdos ellenértékéből 404,5 milliárdot a büdzsében bevételként könyveltek el, a Mol Rt. pedig két jogcímen 80 milliárddal gazdagította az államkasszát a múlt év utolsó hónapjában. Ugyan a Budapest Airport magánosításából származó tételt adósságtörlesztésre fordította a kormányzat, ám az elszámolási sajátosságok miatt a költségvetés mérlegében a 404,5 milliárdnak csak a fele jelenik meg kiadásként. Így a fennmaradó rész és az olajtársaság „nagyvonalúsága” jelentős szerepet játszott abban, hogy a büdzsé év végén a tervnél 40 milliárddal kisebb, 984 milliárdos deficittel zárt.
Még úgy is sikerült teljesíteni ezt a célt, hogy a költés decemberben igencsak felgyorsult. Egyrészt a tárca több hónapos elmaradását pótolta a lakástámogatásoknál: az állam a bankok számára a lakáshitelekhez kapcsolódó kamattámogatásnak csak töredékét utalta novemberig, ám a múlt hónapban közel 100 milliárdot kaptak a hitelintézetek. (Az időarányos rész 18 milliárd.) Ebből mintegy 40 milliárd ráadásul az idén járt volna a bankoknak, ehhez azonban a bevételek alakulása ismeretében még tavaly hozzájutottak a hitelintézetek – mondta Katona Tamás, a tárca közigazgatási államtitkára. Hasonló ok motiválta a kormányt abban, hogy a kötelezően képzett maradványösszegből hirtelen felszabadítottak 50 milliárdot, amelyet teljes egészében el is költöttek az intézmények. Ezek mellett az áfasoron levő számok is árulkodók. Ugyan az év második felében forgalmi adóból a prognózisnál rendre magasabb bevételt könyvelhetett el a PM, a decemberi nettó áfaegyenleg azonban közel 30 milliárddal múlta alul a legutóbbi előrejelzést. Feltűnő, hogy a visszautalások kiugróan magasak voltak, figyelembe véve a szezonalitást és azt is, hogy a negyedéves bevallók is akkor kapták meg a visszaigényelt összeget. Januárban viszont az egy évvel korábbinál is 13 milliárddal többet vár a tárca, s ez arra utal, a „normál” körülmények között 2006-ban esedékes áfa-visszautalások egy részét is még múlt évben teljesítette az állami adóhatóság.
Ami az euró bevezetése szempontjából mérvadó uniós módszertan szerinti deficitet illeti: a fent említett három tétel közül a lakástámogatások és az áfa-visszautalás előre hozása nem befolyásolja a 2005-ös egyenleget. A maradványból felszabadított 50 milliárd elköltése azonban növeli a tavalyi hiányt, ráadásul az a 20 milliárd körüli tétel is rontja a szaldót, amely abból keletkezett, hogy az adósság-előtörlesztést ekkora pluszkiadással lehetett kivitelezni. Katona mindenesetre úgy fogalmazott: az előzetes adatok alapján a deficit valamivel alatta lesz a nyugdíjkorrekcióval számolt, 6,1 százalékos GDP-arányos célnak (korrekció nélkül 7,4 százalék – a szerk.).
A tárca az idei első hónapra 176 milliárdos hiányt prognosztizál, tavaly januárban közel 200 milliárdos deficit jött öszsze. Az időarányosnál rosszabb egyenleg többek között a 13. havi bér kifizetésével magyarázható.