Ahogyan arra számítani lehetett, az Európai Bizottság szerdán pótvizsgára küldte Magyarországot, szeptember 1-jét javasolva határidőnek a most visszadobott középtávú gazdasági program (konvergenciaprogram) átdolgozására. Bár Brüsszel elégedettnek mondta magát az abban rögzített célokkal, elsősorban azoknak a strukturális reformoknak a részletes leírását hiányolta, amelyek alátámasztanák azt a magyar törekvést, hogy hazánk 2008-ra az előírt GDP-arányosan 3 százalékos szint alá szorítja az államháztartási hiányt. „Elismerem, hogy nem könnyű a választások előtt minden részletet papírra vetni. Ezért arra kérjük Magyarországot, hogy szeptember 1-je előtt már a most hiányzó részletekkel terjessze elő a program új verzióját” – jelentette ki szerdai sajtóértekezletén Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa.
Veres János pénzügyminiszter azonban merőben más képet festett fel a bizottsági véleményről idehaza tartott sajtótájékoztatón. A szaktárca vezetője úgy fogalmazott: Brüsszelben elismerték Magyarország teljesítményét, a bizottság a dokumentumban leírt célokkal és a felvázolt pályával egyetért, értékelésében pedig ennek megvalósítására és konkrét intézkedések publikálására hívja fel a figyelmet. Veres megismételve korábbi nyilatkozatait, a szükséges lépések között említette az önkormányzati, államigazgatási reformot, valamint az egészségügy és az oktatás területét érintő szerkezeti változtatásokat, emellett az adóbevételek beérkezését is fontosnak nevezte. Konkrétumokkal azonban most sem szolgált, csupán jelezte, van nála egy ezzel kapcsolatos tervezet.
Joaquín Almunia egyértelművé tette, hogy a tavaszra tervezett választások előtt már nem tesz új, az államháztartási hiány lefaragását célzó ajánlásokat a magyaroknak a túlzottdeficit-eljárás keretében, megfigyelők szerint azért, hogy az ügyet és a bizottságot minél távolabb tartsa a választási kampánytól. Ugyanakkor azt is világossá tette, hogy az új elvárások még azelőtt napvilágot látnak, hogy a bizottság hozzákezdene az átdolgozott magyar konvergenciaprogram kiértékeléséhez.
Az Európai Bizottság ajánlása amellett, hogy hiányolja a konkrétumokat, úgy véli, a költségvetés mérlege a program által becsültnél sokkal rosszabb lehet. A bizottság novemberi gazdasági előrejelzésében a programban feltüntetett 6,1 százalékosnál nagyobb, GDP-arányosan 6,7 százalékos deficitet becsült Magyarországon 2006-ban.
Brüsszelnek a magyar programról készült elemzése meglehetősen éles kontrasztot mutat két másik új tagállam, Csehország és Szlovákia hasonló programjáról készült jelentésével. Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa hangsúlyozta, hogy az unió új tagállamai Magyarország kivételével magabiztosan menetelnek az államháztartási hiányra vonatkozó kritérium teljesítése felé. Az Európai Bizottság szerint a csehek és a szlovákok is túlteljesítették a konvergenciaprogramjukban felvázolt deficitcsökkentési ütemtervet. Szlovákia 2007-re, Csehország pedig 2008 végéig vállalta a hiány 3 százalékos referenciaérték alá való leszorítását, és 2009-ben, illetve 2010-ben szeretné bevezetni az eurót. Almunia szerint a két ország olyan kedvező helyzetben van, amely az általuk tervezettnél ambiciózusabb kiigazítási pályát tenne indokolttá. Brüsszel megítélése szerint kettejük közül Csehországnak kell nagyobb kihívásokkal szembenéznie. A bizottság ennek kapcsán a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer reformjára sürgette Prágát.
Három másik, szerdán górcső alá vett tagállamot, Dániát, Finn- és Svédországot példaként állítja az Európai Bizottság a többi uniós tagország elé. Mind a három pozitív költségvetési szaldóval zárta a tavalyi évet, megfelelő intézkedéseket hozott a népességelöregedés problémájának kezelésére, és a bizottság szerint deficiteljárástól sem kell tartaniuk. Jelenleg már 12 EU-tagállam – hat új és hat régi – ellen folyik eljárás a 3 százalékos hiányszint túllépése miatt.
Forián Szabó Gergely, a CA IB Alapkezelő elemzője. Egyelőre minden az előzetesen jósolt menetrend szerint zajlik: az Európai Bizottság – a tőle várt diplomatikus stílusban – megalapozatlannak minősítette és visszadobta a magyar kormány legújabb, decemberben aktualizált konvergenciaprogramját, a Pénzügyminisztérium pedig ezúttal is próbál úgy tenni, mint ha megdicsértek volna bennünket. Az eddigi gyenge bizonyítványunkba újabb elégtelen osztályzat került. Ez ugyan az eddigi intők után nem okozhatott nagy meglepetést, de ilyen eredmények mellett egyhamar nem ültetnek minket előbbre a szamárpadból. A kormány szemszögéből nézve persze más a helyzet: első látásra még azt is mondhatnánk, hogy „bejött” a struccpolitika, hiszen az továbbra sem szankcionál (nem is igen tudna), hanem csak dorgál és kivár. Most nyár végéig kaptunk haladékot, ami csak erősíti azt a vélekedést, hogy a tavasszal esedékes parlamenti választásokig semmi sem vethet gátat a túlköltekezésnek. De hogy valami biztatót is mondjak: a szeptember eleji határidő ismeretében a nyáron felálló új kormánynak már nemigen lesz lehetősége arra, hogy sokáig folytassa a realitásoktól teljesen elszakadó gazdaságpolitikát.
