Járulékcsökkentésre szükség van
Már július elsejétől 29-ről 19 százalékra csökken a tb-járulék, ha a Fidesz nyeri meg a tavaszi országgyűlési választásokat – ez az ellenzéki párt első számszerűsíthető választási ígérete. A kormányoldal tegnap igyekezett a Fidesz választási ígéretét „helyre tenni”, s kiszámolni, vajon mekkora bevételkiesést jelent az ígéret, és honnan teremthető rá fedezet. A koalíció számításai szerint a járulékcsökkentés 30 százalékos „megszorítást” jelent a nyugdíjak és az egészségügy területén, azaz évi 650 milliárd forint bevételkiesést jelent a két kasszából.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hétfői lakossági fórumán jelentette be a munkáltatókat sújtó teher 10 százalékpontos csökkentését, ha a Fidesz kerül kormányra. A pártelnök a gazdasági konzultáció során a vállalat- és cégvezetők igényei között legmarkánsabban megfogalmazódó járulékcsökkentési igényre és gazdaságpolitikai szakértők számításaira hivatkozott. Elmondta még azt is, hogy ha nem lesz radikális járulékcsökkentés, több tízezer munkahely szűnik meg Magyarországon. A tízszázalékpontos csökkentéssel egy év alatt 120-150 ezer új álláshely teremthető, s így nőnek az állami bevételek – ezt már Rogán Antal mondta. A Fidesz kampányfőnöke szerint 60 ezer új munkahely egyszázalékos GDP-növekedést és százmilliárd forintos többletbevételt jelent.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizarrnak nevezte a javaslatot, amely szerinte a nyugdíjak kifizetését közvetlenül is veszélyeztetné. A bevételkiesést pótló lehetőségek között Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője felsorolta a munkavállalói terhek növelését, az adóemelést, az ellátások csökkentését, az államháztartás „összeomlását”. Horn Gábor, a MeH szabad demokrata államtitkára felelőtlennek nevezte a Fidesz ígéretét.
Kétségtelen, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói terhek racionalizálására szükség van – nyilatkozta lapunknak Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere azonban nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a tekintetben, hogy – figyelembe véve a büdzsé helyzetét – mekkora mozgástér van a járulékcsökkentésre, így abban sem kívánt állást foglalni, hogy a járulékok egyszeri nagymértékű lejjebb szállítása vagy a már elfogadott ötéves adócsomagban foglaltaknak megfelelően a fokozatos teherkönnyítés lenne kivitelezhető. A szakértő szerint egyrészt a költségvetés kiadási oldalának reformja nélkül egyik intézkedés sem valósítható meg, másrészt örvendetes lenne a foglalkoztatás serkentésén keresztül növelni a versenyképességet, az így megtermelt többlet hozzáadott érték pedig az elvonás miatt segítheti az adó- és járulékbevételek emelkedését.
Ha már van mozgástér az adó- és járulékcsökkentésre, akkor érdemesebb a munkáltatót terhelő elvonásokat, a tb-járulékokat mérsékelni, mintsem az általános forgalmi adóban vagy az szja-ban lépni meg ugyanezt – szögezte le Csaba László, a CEU egyetemi tanára. A közgazdász hangsúlyozta: a tb-járulék lefaragását tehát valami más közteher helyett és nem vele párhuzamosan lehetne megvalósítani. Önmagában a szóban forgó javaslat eredményeként a foglalkoztatás vélhetően érezhetően nem növekedne, ahhoz más lépésekkel is ki kellene egészíteni az ígért intézkedést, mellette pedig a költségvetési hatásokat alapul véve az állami kiadások terén nagyobb önmérsékletet kellene tanúsítani. Kiemelte: a gazdaságpolitikai és politikai körökben vitát indító javaslatot a nagyobbik ellenzéki párt által kezdeményezett gazdasági konzultáció eredményeként megszületett tíz pont részeként tanácsos értelmezni. (BR–TE–VI)
A vállalkozások élőmunkaterheit az Orbán-kormány 1998–2002 között is a tb-járulék csökkentésével igyekezett mérsékelni. Amikor a Horn-kormánytól átvették a kormányrudat, 39 százalék volt a vállalkozások által fizetendő tb-járulék, amelyet fokozatosan, négy év alatt 29 százalékra mérsékeltek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan növelték is a vállalkozások élőmunkaterheit, mivel a tételes egészségügyi hozzájárulás 1998-ban alkalmazottanként 2100 forint volt havonta, 2002-re viszont már 4500 forint lett. A 2002-es kormányváltás óta viszont az eho összegét csökkentette a regnáló kormányzat, így ennek összege jelenleg 1950 forint, novembertől pedig megszűnik. Ezen túlmenően a vállalkozások élőmunkaterheit nem csökkentette a szociálliberális kormányzat, ehelyett a személyi jövedelemadó-terheket mérsékelte, illetve az idén január 1-jétől az áfa normál kulcsát mérsékelte jelentősen, a korábbi 25-ről 20 százalékra. Az elfogadott ötéves adó- és járulékprogram szerint 2007-től és 2009-től összesen öt százalékkal, 24 százalékra csökkenne a jelenlegi 29 százalékos tb-járulék.
