Jobb üzleti környezet kellene
Nagy vonalakban megfelel a követelményeknek az új liszszaboni versenyképességi akciótervhez előterjesztett magyar nemzeti program – állapítja meg az Európai Bizottság a magyar intézkedési csomagot értékelve. A bizottság a többi 24 tagállam hasonló programját is elemezte, s az eredményt José Manuel Barroso elnök kommentárjaival fűszerezve tegnap hozta nyilvánosságra Brüsszelben.
A magyar terv erőssége az, hogy kialakítaná a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások integrált rendszerét, továbbá a program teljesítése érdekében átfogó és áttekinthető konzultációs rendszer kidolgozására törekszik – állapítja meg a bizottság, amelynek azonban „további fejlesztési javaslatai”, magyarán súlyos kifogásai is vannak.
Kívánatosnak tartja Brüszszel, hogy kellő komolysággal kezelve biztosítsuk a közpénzek begyűjtésének és elköltésének fenntarthatóságát; hogy világos és egyértelmű szabályok ösztönözzék az infrastrukturális ágazatokban a versenyt. Többet kellene tenni az üzleti környezet javításáért, beleértve a kis- és középvállalatok finanszírozásának egyszerűsítését. El kellene érni, hogy az oktatás és a képzési rendszerek megfeleljenek a piaci követelményeknek, gondot kell fordítani a továbbképzésekre is.
A brüsszeli testület elismerően szól a magyar gazdasági növekedésről és a termelékenység javulásáról, megjegyezve: az egy főre jutó GDP így is csak 60 százaléka az EU-átlagnak. A foglalkoztatottsági ráta – emlékeztet Brüsszel – kis javulás után 2004 óta ismét csökkent, 56,8 százalékos, s ez igen messze esik a lisszaboni céloktól, miközben a munkanélküliség is emelkedett.
Barroso bizottsági elnök úgy vélekedett, hogy az új lisszaboni akcióterv a nemzeti programok révén jó alapokra került, a tagállamok által képviselt józan észt most már „csak” közös gyakorlattá kell alakítani, ám ehhez politikai akarat szükséges. A bizottság négy területet emelt ki – beruházás az oktatásba és a kutatásba, a kkv-k „felszabadítása”, foglalkoztatáspolitika, energiabiztonság –, s ezekben várja a tagállamok további együttműködését, amelyet a márciusi EU-csúcson lehet formába önteni. (VG)
Az európai ügyekért felelős miniszter, Baráth Etele úgy véli, kedvező értékelést tett közzé a bizottság a magyar akcióprogramról. Az értékelés szerint a testület egyetért a nemzeti akcióprogram által meghatározott kilenc fő kihívással (a költségvetési hiány csökkentése, kutatás-fejlesztés és innováció, üzleti környezet, versenypolitika, infrastruktúra, a foglalkoztatás és az aktivitási ráta növelése, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának javítása, a regionális munkaerő-piaci különbségek csökkentése, a humántőke erősítése jobb oktatás és képzés által).
