Kettős adóztatási gondok
Sokszor súlyos probléma az Oroszországban dolgozó külföldiek számára, hogyan kerüljék el a kettős adóztatást. Bár Moszkva több mint 60 állammal, köztünk hazánkkal írt alá adóegyezményt, annak gyakorlati érvényesítése csak hosszadalmas és bonyolult eljárással lehetséges – mutat rá a The Moscow Times.
A megállapodások elsősorban azt hivatottak szabályozni, hogy a származási ország vagy Oroszország élvez-e előnyt a több helyről származó jövedelmek adóztatásakor. Azok a külföldiek, akik egy naptári évből 183 napnál többet töltenek Oroszországban, adózási szempontból orosszá válnak. Ez azt jelenti, hogy nemcsak ottani, hanem a világ bármely részéről származó jövedelmük után is adózniuk kell Oroszországban. Akik nem merítik ki ezt a kategóriát, azoknak csak ottani jövedelmük után kell helyben adózniuk.
Az egyik megoldási lehetőség az adóhitel. Ezt azok vehetik igénybe, akiknek adóköteles jövedelemük van Oroszországban, de nem ottani illetőségű adóalanyok. Ők a jövedelmük utáni adót hitel formájában levonhatják az összes jövedelmük után az otthoni kulcs alapján kifizetett adóból. Egy másik módszer szerint – például a német vagy belga – adóalanyoknak viszont lehetőségük van, hogy az Oroszországban szerzett jövedelmüket levonhassák otthoni adóalapjukból, és az után csak orosz kulcs szerint adózzanak.
Bonyolultabb a helyzet, ha egy ország – mint például az Egyesült Államok – akkor sem teszi lehetővé külföldön élő polgárainak, hogy megszüntessék otthoni adóalany voltukat, ha semmilyen jövedelmük nem származik anyaországukból. Az USA-nak ugyan van kettős adóztatást elkerülő megállapodása Oroszországgal, de az amerikai polgároknak még így is haza kell utalniuk a különbözetet, ha az orosz adókulcs alacsonyabb az otthoninál. (VG)
Magyar- és Oroszország között 1997 óta van érvényben megállapodás a kettős adóztatás elkerüléséről, amelyet az 1999. évi XXI. törvény tartalmaz. Ennek értelmében a két ország polgárai kölcsönösen levonhatják anyaországukban fizetendő adójukból azt az összeget, amelyet a másik országban szerzett jövedelmük után ott már megfizettek. Ennek mértéke azonban csak akkora lehet, amely a külföldről származó jövedelemre a származási országban esett volna.
