Kudarc a láthatáron áfaügyben
A keddi pénzügyminiszteri találkozón terítékre kerülő csomagnak egyfelől az úgynevezett munkaintenzív ágazatokban elviekben csak tavaly év végéig biztosított csökkentett áfakulcsok jövőjéről kellene döntenie. Másfelől abban a dilemmában kellene megoldást kínálnia, hogy miközben a „régi” tagállamok kezdettől fogva egy sor állandó áfamentességgel vagy kedvezményes kulcscsal rendelkeznek, addig hasonló lehetőséget az „újak” számára a 2002-es szerződés csupán ideiglenes jelleggel – többnyire 2007– 2008-ig – engedélyezett.
Az 1999-es áfairányelv próbajelleggel az alapvetően helyi igényeket kielégítő úgynevezett munkaintenzív szolgáltatások számára átmeneti időre csökkentett áfakulcs alkalmazását tette lehetővé, azt tesztelendő: vajon a csökkentéssel hozzá lehet-e járulni munkahelyteremtéshez. A rezsimmel kilenc tagállam élt. Bár bizottsági illetékesek szerint bebizonyosodott, hogy pluszmunkahelyet nem hozott létre, ám időközben annyira „szerves” részévé vált a helyi szolgáltatók működésének, hogy visszavonásuk általános vélemények szerint most már többségük csődjét idézné elő.
Elviekben megoldás lehetne a csomag újabb ideiglenes meghosszabbítása – miként arra már kétszer volt példa –, de ezt mindaddig erőteljesen ellenzik az újabb tagállamok, amíg ők maguk nem lehetnek részesei a rendszernek. (A 99-es irányelv hatálya ugyanis rájuk még nem terjed ki: ideiglenes rendelkezésről lévén szó, a csatlakozási szerződésbe bele sem vették.) Az sem lehetséges, hogy minden ország számára megnyissák a „kísérleti programot” – erről ugyanis Berlin nem akar hallani, mert a német költségvetési hiány nem tudná elviselni az alacsonyabb áfabefizetésből adódó kiesést. Annak politikai feszültségét pedig német kormánykörökben nem hajlandók felvállalni, hogy míg a szomszédos államokban csökkentett áfakulcs él adott területeken, addig ezek német megfelelője nagyságrendekkel magasabb.
Tavaly az akkori brit elnökség a decemberi csúcs számára tett javaslatában valamennyi tagországnak lehetővé tette volna, hogy a munkaintenzív szolgáltatásokat 2010-ig abba a kategóriába sorolják, amelyik áfakulcsáról minden tagállam saját hatáskörben maga dönt. Az „újak” egyúttal 2015-ig használhatták volna a csatlakozási szerződésben kitárgyalt áfakedvezményeiket is. S végül: a viták egyik legneuralgikusabb pontjának számító éttermi áfa esetében 2010-ig valamennyi országnak lehetővé tették volna, hogy – Franciaországhoz hasonlóan – csökkentett kulcsot alkalmazzanak. A csúcs azonban nem jutott eredményre: az állam- és kormányfők – főként a német ellenkezés miatt – a mostani újabb miniszteri forduló elé visszautalták a dossziét.
A keddi ülésre tett osztrák elnökségi javaslat a jelek szerint végül senkinek nem igyekszik a kedvében járni. A Párizsnak legfontosabb éttermi rezsimet ejtené, viszont meghosszabbítaná a „kísérleti programot” 2010-ig, de nem nyitná meg az „újak” előtt. Ráadásul az utóbbiak esetében a csatlakozáskor kapott átmeneti mentességeket csak 2010-ig engedné prolongálni, és csak a munkaigényes szolgáltatásokra, valamint a magánlakások és -házak felújítására. Magyarországnak ez azt jelentené, hogy 2007. december 31. után nem tarthatja fenn a fűtőanyagokra, a központi fűtésre és közétkeztetési szolgáltatásokra átmenetileg kialkudott csökkentett áfakulcsot.
Az idő sürget: újabb megállapodás híján formailag az idén január 1. óta a tagállamok több mint harmada lényegében megsérti az áfaelőírásokra vonatkozó EU-jogszabályt. Ez ellen az Európai Bizottság eddig csak azért nem lépett fel, mert saját hatáskörében „moratóriumot” jelentett be, ennek hatálya azonban elvben csak a keddi pénzügyminiszteri ülésig tart.
