Lebontaná a korlátokat Brüsszel
A február 8-án nyilvánosságra kerülő jelentés – amelyet a múlt héten vitatott meg első ízben az Európai Bizottság vezető testülete – az elmúlt két évre visszatekintve arra a következtetésre jut, hogy a bővítés óta meglehetősen szerény mértékű volt a munkaerő-áramlás, amely csak néhány országban érte el az aktív keresők egy százalékát. Közülük is meglehetősen nagy volt azok száma, akik csak ideiglenesen vagy szezonális jelleggel vállaltak munkát a régi tagállamokban.
Az új tagállamokból érkezett munkavállalókhoz képest négyszer nagyobb a régi és tizenkétszer nagyobb a nem uniós tagországokból származó munkavállalók száma az EU15-ben – mutat rá a dokumentum tervezete, amelyben az Európai Bizottság objektív és egymással összehasonlítható adatok alapján próbálja majd felmérni a szabad munkavállalás tárgyában bevezetett háromlépcsős átmeneti időszak első kétéves szakaszát.
A Vladimír Spidla cseh foglalkoztatási és szociális politikai biztos irányítása alatt készülő jelentés arra is felhívja majd a figyelmet, hogy a három liberális szabályozást bevezető EU-tagállamban (Nagy-Britanniában, Ír- és Svédországban) elmaradt a munkavállalók rohama a tíz új tagországból. Az elsősorban keleti irányból érkező munkavállalók ehelyett inkább hozzájárultak a fogadó országok munkaerőpiacának kiegyensúlyozásához, miután többségük az építőiparban és olyan szolgáltatási szektorokban koncentrálódik, ahol munkaerőhiány van.
A bizottság jelentése arra is felhívja majd a figyelmet, hogy a legtöbb tagállam által bevetett korlátozásoknak köszönhetően olyan kedvezőtlen kísérőjelenségek zavarták meg a munkaerőpiac működését, mint a feketemunka, az egyéni álvállalkozók és az alvállalkozói munkaszerződésekkel való visszaélések.
A kollégiumi vitán egyedül Benita Ferrero-Waldner, az osztrák biztos érvelt határozottan a korlátozások fenntartása mellett, míg a többség inkább a piacnyitás híve. A tagállamok közül eddig Finn- és Spanyolország jelezte, hogy kész megnyitni május 1-jével munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt, s ez több szomszédos ország döntését is kedvezően befolyásolhatja. Franciaország állítólag köztes megoldásban gondolkodik, amely kétoldalú szerződések alapján engedne a jelenleginél nagyobb hozzáférést a munkaerőpiacához.
