Magyar kívánságlista Bécsnek
Az osztrák EU-elnökség féléves programját tegnap mutatta be Wolfgang Schüssel kancellár az Európai Parlament képviselőinek. A programról tartott plenáris vita során magyar részről felszólalt Barsiné Pataky Etelka néppárti és Tabajdi Csaba szocialista euroképviselő.
Barsiné Pataky Etelka kiemelte: Ausztriától mint közép-európai országtól elvárja, hogy érzékeny legyen a térség problémáira. Közelíteni kell a nyugat- és kelet-európai országokban élők esélyeit, ezért különleges jelentősége van a szolgáltatási irányelv elfogadásának és a munkaerő szabad áramlása biztosításának.
Egyetértve Schüssel kancellár megfogalmazásával, leszögezte: az igazi munkahelyteremtő „lokomotívok” a kis- és középvállalkozások, azonban a nyugat-európai társaikhoz képest más problémákkal küzdő közép-európai kkv-kat a szabályozás és a támogatások terén különösen erősíteni kell.
A szolgáltatási irányelvről várhatóan csak a következő, finn elnökség alatt születik megállapodás, azonban az osztrák elnökség alatt a hétéves keretköltségvetés végleges elfogadása mellett számos kérdésben számolhatunk előrelépéssel, így számos kutatás-fejlesztési program elindítása, illetve a kis- és középvállalkozásokat segítő intézkedések elfogadása, valamint az európai alkotmányról szóló vita új alapokra helyezése várható – nyilatkozta lapunknak a néppárti képviselő. Barsiné Pataky Etelka emellett reményének adott hangot, hogy a következő fél évben felgyorsulnak a horvát csatlakozási tárgyalások. Tabajdi Csaba felszólalásában szintén a szolgáltatási irányelv elfogadására, valamint a munkaerő szabad áramlásának biztosítására hívta fel a figyelmet, ezeket az unió versenyképessé tételéhez is elengedhetetlennek tartja. Ezért felszólította az elnökséget, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a munkaerőpiacát még nem liberalizáló 12 régi tagállam ne tartsa fenn a korlátozásokat az április végén lejáró kétéves átmenet után. Ezt semmi sem indokolja, a munkaerőpiacát megnyitó Írországban például a munkanélküliség csökkent is – emelte ki Tabajdi Csaba.
Továbbá néppárti társához hasonlóan üdvözölte, hogy az elnökség elsődleges problémaként kezeli a Nyugat-Balkán európai integrációjának előmozdítását. A szocialista képviselő emellett örvendett annak, hogy az elnökség el kívánja mozdítani az európai alkotmány ügyét a holtpontról. A 2004-es bővítés volt az első, amelyet nem előzött meg mélyítés, ezért az alkotmány elfogadása kiemelten fontos az Európai Unió jövője és müködőképessége szempontjából – vélte Tabajdi Csaba.
Az osztrák elnökségi program megvitatása mellett az EP egy másik fontos kérdéssel is foglalkozott a tegnapi plenáris ülés során. A képviselők állásfoglalást fogadtak el a decemberi EU-csúcson megalkotott, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó költségvetési megállapodásról. E szerint a képviselők elutasítják a tagállamok egyezségét, de kinyilvánították, hogy készek a további egyeztetésre, amely január 24-én kezdődik meg az EP, a tanács és a bizottság között. (VG)
Az osztrák programról szóló vitában a magyar képviselők is érintették az uniós költségvetés kérdését. Tabajdi Csaba kiemelte: márciusig mindenképpen tető alá kell hozni a megállapodást, különben az új tagállamok nem tudnak megfelelően felkészülni a strukturális és kohéziós nagyprojektekre. A tanács decemberi megállapodása jó alapnak tekinthető, és az új tagállamok számára kedvező döntéseket, mint a felhasználási szabályok könnyítését, mindenképpen meg kell őrizni
