Munkavállalás az EU-ban (II. – Nagy-Britannia)
Nagy-Britannia a legnagyobb uniós tagállam azok közül, amelyek a bővítés pillanatában azonnal megnyitották munkaerőpiacukat a kelet-közép-európaiak előtt. A szigetországban munkát vállaló magyarok legfontosabb adminisztratív kötelezettsége, hogy az állás elnyerése után 30 napon belül bejelentkezzenek a munkavállalói regisztrációs eljárás (workers registration scheme) keretében a brit belügyminisztériumhoz (Home Office) tartozó bevándorlási és állampolgársági igazgatóságnál (Immigration and Nationality Directorate). Ehhez egy formanyomtatvány kitöltésére, a munkaviszony igazolására, fényképre és útlevél vagy személyi igazolvány bemutatására van szükség. Igazolni kell, hogy a kérelmező bére nem alacsonyabb a minimálbérnél; ez jelenleg óránként 5,05 font 22 év felett (a 18–21 év közöttiekre 4,25 fontos, a 16–17 évesekre 3 fontos minimum érvényes). A minimálbérre vonatkozó előírást olyannyira komolyan veszik a brit hatóságok, hogy külön ingyenes telefonvonalat hoztak létre azok számára, akik nem kapják meg ezt az öszszeget cégüktől (0845-6000678).
A regisztrációs igazolás (workers’ registration certificate) 12 hónapig érvényes. Akinek a munkaviszonya ezen idő alatt megszűnik, annak következő állásánál újból regisztráltania kell magát; ha viszont egy munkaadónál végigdolgozza az egy évet, akkor már nem kell újra bejelentést tennie. Az önfoglalkoztatóként tevékenykedőknek nem kell regisztráltatniuk magukat, és maximum heti 20 óráig a magyar diákok is külön formaságok nélkül vállalhatnak munkát.
Szociális juttatásokat (állami nyugdíjjáradék, lakbértámogatás stb.) csak a tartózkodási jogot szerzett – tehát önmaguk fenntartásához elegendő jövedelmet felmutató – személyek vehetnek igénybe. A gazdaságilag inaktív személyeknek nem járnak ilyen juttatások; London ezzel kívánta elejét venni annak, hogy az új tagállamokból érkező „jóléti turisták” célországává váljon. A tartózkodási jog meglétéhez nem szükséges tartózkodási engedélyt kérni, mint ahogy a rendőrségi regisztráció is megszűnt már a kilencvenes évek végén. Az EU-bővítés óta a lengyelek és a balti országok polgárai nagy számban vállaltak munkát Nagy-Britanniában, míg a magyarok aktivitása csekély, igaz, a tendencia növekvő. Sokan persze már a bővítés előtt is kinn dolgoztak; közülük azok, akik legálisan legalább egy évig kinn voltak, mentesültek a regisztrációs kötelezettség alól. A 2004 májusa előtt illegálisan dolgozók előtt elvben ugyanúgy nyitva állt a regisztráció útja (visszamenőleges retorziók nélkül), mint az újonnan érkezettek előtt – más kérdés, hogy akinek a munkája nem változott, az nem feltétlenül élt a lehetőséggel.
A külföldön szerzett szakképesítéseket és felsőfokú végzettségeket elvben elfogadják a szigetországban, ám a tényleges jóváhagyás az egyes munkaadók, oktatási intézmények kezében van. Ilyen kérdésekben érdemes a brit honosítási információs központhoz (National Recognition Information Centre) vagy a nemzeti referencia-központhoz (National Reference Point) fordulni. Ahol törvény írja elő a végzettség elismerését egy adott foglalkozás folytatásához, ott a vonatkozó európai direktívákat tekintik irányadónak.
A Nagy-Britanniában élő uniós polgárok gyermekei jelentkezhetnek állami iskolákba, az egyetemek többsége pedig a csatlakozás óta a britekkel megegyező tandíjat számít fel a magyar diákoknak. Ez évente jó néhány ezer fonttal alacsonyabb lehet, mint a csatlakozás előtt a magyarokra is érvényes tandíj.
A sorozatban megjelent: Írország (január 18.)
-munkavállalók regisztrációja: www.ind.homeoffice.gov.uk
-adóügyek: www.hmrc.gov.uk
-végzettségek elismerése: www.dfes.gov.uk/europeopen, www.uknrp.org.uk
-gyerekek beiskolázása: www.dfes.gov.uk
-jogosítvány, járművezetés: www.dfvla.gov.uk
-munkavállalók regisztrációja: www.ind.homeoffice.gov.uk
-adóügyek: www.hmrc.gov.uk
-végzettségek elismerése: www.dfes.gov.uk/europeopen, www.uknrp.org.uk
-gyerekek beiskolázása: www.dfes.gov.uk
-jogosítvány, járművezetés: www.dfvla.gov.uk-->
