Nem tud felzárkózni Bulgária a Nyugathoz
A bolgár gazdaságra jótékony hatást tett az IMF által rákényszerített fiskális és monetáris szigor, összességében azonban még mindig törékeny – hangoztatja az államfő megbízására készített jelentés. Az egyik szerző leszögezte, nem látszik egyértelmű irányzat, amely jelezné, hogy csökkenne a szakadék az euróövezet és Bulgária gazdasága között a termelékenység, a jövedelmek, a fogyasztás, a beruházás és a közkiadások mutatója szerint.
Ami csekély konvergencia kimutatható, az is inkább csak névleges, és nagyban köszönhető a valutatanács néven ismert árfolyam- és valutastabilizáló mechanizmus alkalmazásának. A szóban forgó rendszert még 1977-ben kényszerítette ki az IMF oly módon, hogy a leva árfolyamát először a német márkához, majd később az euróhoz rögzítették, s egyidejűleg rendkívül szigorú költségvetési és pénzteremtési korlátokat szabtak. Azóta – az eljárásnak köszönhetően – az infláció 5 százalék alá süllyedt, a költségvetési hiány közel nullára esett, az államadósság pedig megmaradt a GDP 60 százaléka körüli szinten.
A bolgár gazdaság ennek ellenére rendkívül sebezhető maradt minden az euróövezet felől érkező kedvezőtlen hatással szemben. Az euró árfolyama viszonylag magas, s ez fékezi az onnan érkező bevitelt, az ország fizetési mérlegére ennek ellenére óriási nyomás nehezedik. Az utóbbi években a lakosság fogyasztásának növekedése meghaladta a jövedelmek gyarapodásának ütemét, az IMF ezért azt ajánlja: a kormány fogja vissza a lakossági hitelek növekedését. (VG)
Az egy főre jutó kivitel összege a szlovéniainál hétszer, a csehországinál ötször, a magyarországinál négyszer kisebb Bulgáriában, főleg azért, mert viszonylag alacsony a hozzáadott érték a kivitelben. Súlyos feszültségek mutatkoznak a munkaerőpiacon, korszerűtlen az oktatás és nagyok a regionális különbségek. Bulgária ezért óriási reményeket fűz a csatlakozás utáni három évben várható 4,7 milliárd eurós fejlesztési segélyhez.
