Nyugat-Európa újra száguld?
A nyugat-európai gazdaságokban várt felfutás legfőbb okaként elemzők azt emelik ki, hogy az export bővüléséhez egyre inkább kezd a belső fogyasztás is felzárkózni. Az eurózóna munkanélkülisége novemberben hároméves mélyponton állt, a fogyasztói bizalom pedig a múlt év végén több mint ötéves csúcsot döntött. A költekezési kedv feltámadása a vállalatok hangulatát is javítja: az Európa legnagyobb gazdaságát jelentő Németországban a befektetők bizalma (a ZEW múlt héten kiadott indexe szerint) kétéves magasságba emelkedett, a feldolgozóipari vállalatok 2002 óta első ízben bővítették a létszámot, és a nyugat-európai szolgáltató ágazat is közel két év óta a legnagyobb ütemű növekedést produkálta a tavalyi év utolsó hónapjában – emlékeztet a Bloomberg.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év során fokozatosan talált magára: az Európai Bizottság felülvizsgált adatai szerint a 2004 utolsó negyedében regisztrált 0,2 százalékos bővülés 2005 első három hónapjában 0,3, a második negyedben 0,4, a harmadikban pedig 0,6 százalékra gyorsult. Ez utóbbi, harmadik negyedéves adat (amely megegyezik az EU egészére számított növekedési ütemmel) a megelőző év azonos időszakához képest 1,6 százalékos bővülést jelent. A leggyorsabb növekedéssel (2,9 százalék) Finnország büszkélkedhetett, visszaesést pedig egyedül Portugáliában regisztráltak (–0,9 százalék). A múlt év utolsó negyedének növekedése az eurózónában a bizottság becslése szerint 0,4–0,8 százalék között lehetett.
Az előre jelzett gyorsulás nyomán elemzők arra számítanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a jelenlegi 2,25-ről júniusra 2,75 százalékra emelheti az eurózóna irányadó kamatlábát. A kamatemelés mellett szól, hogy az infláció az elmúlt tíz hónapban folyamatosan meghaladta az EKB kétszázalékos küszöbértékét. A jegybank legfrissebb, decemberi jóslata 1,9 százalékos GDP-bővüléssel számol az idén a 2005 egészére várt 1,4 százalék után.
