Pangás a 2005-ös munkaerőpiacon
Tavaly az utolsó negyedévben 7,3 százalékos volt a munkanélküliség. A mutató ugyanott áll, mint egy negyedévvel korábban, vagyis nem folytatódott a két évvel ezelőtt induló trend, amikor a ráta 5,5 százalékos történelmi mélypontjáról emelkedni kezdett. Feltehetően a megtorpanás ideiglenes, hiszen a nyugdíjkorhatár emelkedése még hosszú ideig csökkenti a munkaerőpiacról távozók számát, így az új belépők számára kevesebb elhelyezkedési lehetőség nyílik.
Különösen így van ez akkor, amikor a piacot pangás jellemzi. Az elmúlt egy évben a foglalkoztatottság gyakorlatilag stagnált, mindössze annyi kedvező mondható el az itt zajló folyamatokról, hogy tavaly (a 2004. évvel ellentétben) már nem csökkent tovább a mutató. Hiába növekedett a lakossági kereslet, illetve élénkül a külső konjunktúra, úgy tűnik, ez az idén csak igen marginálisan tudott kedvező hatást kifejteni a munkapiaci keresletre. Ennek épp a gyorsan növekvő reálkereset lehet az oka: az emelkedő bérek óvatosabb vállalati humánerő-politikára késztetik a vállalatokat. Különösen így lehet ez a feldolgozóiparban, ahol tavaly foglalkoztatottság-csökkenést regisztráltak; feltehetően a nagyobb vásárlóerő járulhatott hozzá, hogy a szolgáltatószektorban tapasztalt létszámemelkedés ellensúlyozta ezt a hatást.
Továbbra is rendkívül alacsony az aktivitás. Bár 2005-ben néhány tized százalékponttal emelkedett az aktivitási ráta, a 15–74 éves korosztálynak így is alig fele van jelen a munkaerő-piacon. (VG)
