Sok a torzsalkodó társaság
A vállalkozói díj iránti jogvitákban egyre gyakoribb, hogy a fizetséget nem pénzhiány miatt tartja vissza a megrendelő, illetve fővállalkozó. A Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának tapasztalatai szerint az ügyek nagy hányadában nem a fizetési képességgel, hanem a fizetési készséggel vannak gondok. Kiss Gábor kollégiumvezető elmondta: tavaly növekedtek az építőipari vállalkozási szerződésekből eredő jogviták. Sok esetben azt állapították meg, hogy a vállalkozói díjat jogtalanul tartották viszsza. Bár a vállalkozók a munkát lényegében hibátlanul elvégezték, csak peres eljárás után fizették ki annak ellenértékét. Tehát a szavatossági igényeket és az átvétel megtagadását arra használták föl a tőkeerős megrendelők, hogy ne kelljen fizetni a vállalkozóknak és az alvállalkozóknak.
Szakértők szerint e jelenség mögött afféle piackiszorítósdi, azaz a kisebb cégek tönkretételére irányuló törekvés húzódhat meg. Ezt persze a bíróságok aligha tudják megítélni. Azt viszont konstatálják, hogy a gazdaság feszültségei miként csapódnak le az ítélkezésben. A vállalkozók és az alvállalkozók ugyanis attól félve, hogy csak hosszas jogvita után juthatnak hozzá a pénzükhöz, és ezt – miként a felszámolások is jelzik – sokan nem várják ki, „zsaroló ellenperrel” próbálkoznak. A megrendelővel szemben fellépve azt kérik, hogy a bíróság állapítsa meg: ráépítés címén – amely az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés egyik módja – megszerezték a felépített épület tulajdonjogát. Az ilyen keresetek nyilvánvalóan alaptalanok, de addig, amíg a per be nem fejeződik, a megrendelő nem tudja értékesíteni a már elkészült lakásokat. A vállalkozók így próbálják mielőbbi fizetésre szorítani a megrendelőket.
Társasági jogi kultúránk színvonalát jelzi a perek – bennük a tagkizárási ügyek – számának növekedése. A kollégiumvezető szerint a tagok között – finoman szólva – nincs összhang, rengeteg a vállalkozásokon belüli torzsalkodás. Támadják egymást, és megkérdőjelezik a társaság legfőbb szerve által hozott határozatokat. Úgy néz ki, nálunk még ritkaságszámba megy, hogy a cégalapítók végiggondolják, megvan-e köztük az a bizalom, amely egy közös vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen.
Kiss Gábor elmondta azt is, hogy egyre több választott bírósági határozatot támadnak meg a bíróság előtt. E mögött feltételezhetően csupán az áll, hogy a korábbinál többen fordulnak választott bírósághoz, és az ott vesztes felek elégedetlenek a döntéssel. A választott bírósági ítéletek szakszerűségét mutatja azonban, hogy a rendes bírósághoz benyújtott keresetek nagy része eredménytelen.
Tavaly 2008 új elsőfokú peres ügy érkezett a Főváros Bíróság Gazdasági Kollégiumához. Tavaly év végén 1900 per volt folyamatban, alig több, mint korábban. A két éven túli ügyek száma némiképp csökkent, az előző évi 455-ről 430-ra. Mindennaposak a százmilliós vagy milliárdos perértékű jogviták.
