Több a tornatanár, mint a villamosmérnök
Tavaly több tornatanár végzett az amerikai felsőoktatásban, mint ahány villamosmérnök – mutatott rá egy múlt heti szakmai fórumon Jeffrey Immelt, a General Electric vezérigazgatója, hozzátéve, hogy az ipar fejlődéséhez inkább az utóbbiakra lenne szükség. A Financial Times szerint más amerikai nagyvállalatok vezetői, továbbá kamarai illetékesek is egyre gyakrabban figyelmeztetnek arra, hogy többet kell költeni kutatás-fejlesztésre és szakemberképzésre, ha az Egyesült Államok lépést akar tartani a rohamosan fejlődő ázsiai versenytársakkal.
A hazai mérnökök képzésén túl a külföldi szakemberek beáramlásának elősegítését is szorgalmazzák a vállalatok. Ezek a követelések meg is jelennek abban a törvényjavaslatban, amelyet a múlt héten terjesztett elő négy szenátor: e szerint kilencmilliárd dollárral növelnék a k+f-re fordítandó és az oktatási kiadásokat, és enyhítenék a külföldi diákokat érintő vízumkorlátozásokat.
A versenyképesség megőrzésének gondolata a Fehér Házban is egyre nagyobb hangsúlyt kap; a mértékadó amerikai lapok zöme azt jósolja, hogy George Bush magyar idő szerint szerda hajnali 3 órakor tartandó éves helyzetértékelő beszéde (State of the Union) is tartalmaz ezzel kapcsolatos bejelentéseket. Ezenkívül az elnök az amerikai gazdaság impozáns mutatóival kívánja majd meggyőzni hallgatóságát arról, hogy jó irányban haladnak a dolgok. Tavaly az évtizedes átlagnál erőteljesebben, 3,6 százalékkal nőtt a GDP, kétmillió álláshely létrehozásával a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra csökkent, és a magánjövedelmek 5,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Az amerikaiak többsége azonban így sem elégedett helyzetével. A Bloomberg és a Los Angeles Times legfrissebb felmérése szerint a választók 59:37 arányban elégedetlenek a Bush által követett gazdaságpolitikával, és 47:22 arányban azt állítják, hogy az ország gazdasága ma roszszabb helyzetben van, mint Bush hatalomra kerülése előtt. Szakértők azzal magyarázzák a biztató makroadatok dacára meglévő elégedetlenséget, hogy a GDP-növekedés a lakosság legfelső, meglehetősen kis hányadánál csapódik le, miközben az átlagembert elbizonytalanítják a magas benzinárak és a számos hagyományos munkaadónál – autógyáraknál, légitársaságoknál – bejelentett létszámcsökkentések.
A demokrata ellenzék éppen a jövedelmek polarizációját állítja kritikája középpontjába. A televízióban közvetített Bush-beszéd után nem sokkal Tim Kaine virginiai kormányzó foglalja majd össze – ugyancsak egyenes adásban – az ellenzék válaszát, Antonio Villaraigosa Los Angeles-i polgármester pedig spanyolul tart beszédet.
Korábbi évértékelő beszédeiben Bush számos fontos bejelentést tett, amelyek tökéletes melléfogásnak bizonyultak – emlékeztet a The Washington Post. Megalapozatlan volt például, amikor 2003-ban Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereivel, illetve afrikai uránvásárlásaival riogatta a világot. A 2005-ös beszéd nagy dobásából, a társadalombiztosítási reformból sem lett semmi, a terv ugyanis elakadt a törvényhozás útvesztőiben. Ugyanakkor sikeres bejelentésekben sem volt hiány: 2002-ben például megvalósult az elnök oktatási reformprogramja, egy évvel később pedig nagyszabású adócsökkentési terve.


