Trükkös reálbér-emelkedés
Valamelyest élénkült a bérkiáramlás novemberben a nemzetgazdaságban. Az elmúlt év utolsó előtti hónapjában a keresetek a versenyszektorban 5,1 százalékkal, a költségvetési szektorban 6,1 százalékkal értek többet, mint egy évvel korában. A nemzetgazdaság egészében 5,4 százalékos reálkereset-emelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly a hivatal gyorstájékoztatója szerint az első tizenegy hónapban átlagosan 6,5 százalékos volt reálkeresetek növekedési üteme, ezt a számot azonban erős fenntartásokkal kell kezelni.
Meglehetősen összezavarta ugyanis a 2004-es és 2005-ös kereseti adatokat az a kormányzati trükközés, hogy a 13. havi juttatásokat a költségvetési szektorban nulladik havivá minősítették át. Így a statisztika 2004-ben egyáltalán nem számolt el év végi juttatásokat a közszférában – emiatt mutatott ki reálkereset-csökkenést a KSH. Ennél is nagyobb torzítást tartalmaznak azonban majd a tavalyi bérnövekedési adatok. Egyrészt a nulladik havi kifizetések rögtön év elején megdobták az éves növekedési mutatókat, a decemberi adatokkal pedig jön majd az újabb sokk: a (jogi problémák és az uniós ellenkezés hatására) 13. havinak visszaminősített év végi juttatásokat szintén 2005-re számolja el a statisztika. Vagyis az éves átlagos reálbér-növekedés irreálisan magas szám lesz (a január–novemberi 6,5 százaléknál is jóval nagyobb, feltehetően 8 százalék feletti), hiszen a 2004. év 12 kifizetését hasonlítja öszsze a 2005. esztendő 14 kifizetésével. A KSH úgy próbál rendet rakni ebben a helyzetben, hogy egyszeri juttatások nélküli adatokat is közöl. Meglátásunk szerint ez a megoldás nem tökéletes, transzparensebb volna és összehasonlíthatósági szempontból is üdvözlendő lenne, ha a 2004-es és 2005-ös adatokat revízió keretében felülvizsgálnák. Ez a 2004-es reálkeresetek esetében növekedést, a tavalyi adatokban pedig csökkenést eredményezne. Tavaly a torzító hatás nélkül öt százalék körül lehetett a reálbér-emelkedés. (MI)
