Új kisajátítási törvény készül
Az új kisajátítási törvény előkészítői megfontolják a magáncégek javára történő kisajátítás lehetőségét, mivel ez nagyobb biztonságot és ezáltal nagyobb ösztönzést adna a beruházóknak – nyilatkozta a leendő szabályozás egyik legfontosabb kérdéséről Petrik Ferenc nyugalmazott legfelsőbb bírósági kollégiumvezető, a közelmúltban megalakult kodifikációs bizottság elnöke. Utalt arra, hogy jelenleg csak az állam és az önkormányzat javára lehet ingatlant kisajátítani. A beruházások jelentős részét azonban nem állami és nem önkormányzati vállalkozások végzik. Az állam (rendszerint bonyolult szerződésekkel) használati jogot enged a beruházónak, amely nem korszerű megoldás. Tisztább jogi helyzetet teremtene, ha az érintett tulajdonosként építkezhetne az adott területen.
Fontos kérdés, hogy lehetne-e a jövőben kisajátítani állami tulajdont. Amennyiben a tulajdoni formák egyenrangúak, az államnak is ugyanúgy el kell szenvednie ezt a procedúrát, mint bármely más tulajdonosnak.
Meggondolás tárgya az is, miképpen gyorsíthatók az eljárások, és hogyan védhetők ki a nemegyszer igen fontos közérdekű nagyberuházásokat akadályozó alaptalan kifogások. A jelenlegi törvény ugyan tartalmazza a közérdek vizsgálatának szükségességét, és felsorolja a kisajátítási célokat, mégsem felel meg maradéktalanul a követelményeknek. Nemegyszer olyan általános célokat fogalmaz meg, mint például a városrendezés, amelyekkel egy-egy konkrét eset kapcsán a bírói gyakorlat nehezen tud megbirkózni. A kodifikációs bizottságnak el kell döntenie, hogy a törvény továbbra is tartalmazza-e a célok felsorolását vagy megpróbálkozzon a közérdek általános fogalmának meghatározásával. Ez utóbbi – vélekedett Petrik Ferenc – csaknem megoldhatatlannak látszik.
A hatályos szabályok teljes, feltétlen és azonnali kártalanítást írnak elő, ám a leendő törvényben részletesebb rendelkezésekre van szükség. Ma a kártalanításnál a kisajátítandó ingatlan forgalmi értéke az irányadó. Egyre többször sajátítanak ki azonban olyan ingatlant, amelynek nincs forgalmi értéke, vagy az nem reális. A jövőben az ingatlan értéktermelő jellegéből kiindulva határoznák meg a kártalanítás összegét, és az elmaradt haszon nagyobb figyelembevételére ösztönöznék a bírói gyakorlatot.
A törvénytervezet az őszig készül el, és akár még az idén a parlament elé kerülhet.
Az első magyar kisajátítási törvény 1836-ban, a Lánchíd felépítése kapcsán született meg. Idővel fejlett kisajátítási gyakorlat alakult ki. Az 1945 előtti a jogszabályok lehetővé tették, hogy az kapja meg a kisajátított ingatlan tulajdonjogát, aki a kisajátítási célt megvalósította. A kisajátítási jog jelenlegi alapvető szabályait egy 1974-ben alkotott törvényerejű rendelet határozza meg. Bár azóta többször módosították, az Alkotmánybíróság tavalyi határozata megerősítette azt a jogalkalmazói tapasztalatot, hogy az idevágó rendelkezések bizony elavultak, ezért a parlamentnek 2007. június 30-ig egy új, korszerű kisajátítási törvényt kell alkotnia.
