Újabb intő Magyarországnak
Veres János pénzügyminiszter szerint ugyanakkor az eredeti bizottsági szöveg mintegy tíz ponton változott, köztük több is kedvezően igazolta vissza a magyar törekvéseket. Így megállapítható, hogy az eddigi előrejelzések alapján a módosított 2005-ös hiánycélok elérhetőnek tűnnek, a konvergenciaprogram céljai pedig a miniszterek szerint összhangban állnak a tanács iránymutatásaival. Veres fontosnak tartotta azt is, hogy Magyarországon a jelenleginél magasabb hiány kialakulása akkor lehetséges, ha nem támasztják alá megfelelő intézkedésekkel az említett célkitűzéseket (a bizottsági szövegben ez a feltételes mód még nem szerepelt).
Sajtóértekezletén az időközben bejelentett magyarországi törvénytervezet kapcsán, amely rögzítené a hiánycsökkentéshez szükséges kötelezettségeket, kérdésre válaszolva elmondta: hasonló lépésre korábban az unió skandináv tagállamaiban is sor került, és a tapasztalatok azt mutatták, hogy mindez előnyösen járult hozzá a költségvetési folyamatok kedvező irányba tereléséhez. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a törvénytervezet nem az euróhoz való csatlakozást kívánja rögzíteni, hanem azt a költségvetési pályát jelöli ki, amelyen haladva a szükséges feltételek időre teljesíthetők.
Magyar szempontból is érdekes irányt vett az alacsonyabb áfakulcsok ügyében folyó tanácsi vita, amely azonban lapzártánk idején még tartott. Az új tagok szempontjából lényeges fejlemény, hogy elsősorban a német pénzügyminiszter, Peer Steinbrück merev ellenállásán feneklett meg az a törekvés, amely módot adott volna a csatlakozási szerződésben átmeneti időre biztosított csökkentett áfakulcsok prolongálására azok lejárta után is. Cserébe viszont felajánlanák annak lehetőségét, hogy az egyes munkaintenzív ágazatokban az eddig kilenc tagállamnak kísérleti jelleggel lehetővé tett áfacsökkentést a jövőben bármely országban elérhetővé tennék. Ezek szerint az érintett szektorokat abba a kategóriába sorolhatnák (az úgynevezett K-mellékletbe), amelyik áfakulcsáról minden tagállam saját hatáskörben maga dönthet. (Tavaly német részről ennek lehetőségét még kategorikusan elvetették, azaz e ponton változott Berlin álláspontja.)
Mindezek mellett elnökségi részről oly módon változtatnának a 6. áfairányelven, hogy ez a jövőben módot adna a villamos energián és gázon alapuló távfűtés esetében a csökkentet áfakulcs alkalmazására. A miniszterek vitája kedden kora este ezen a ponton akadt meg, lévén, hogy a huszonötből két tagállam – Cseh- és Lengyelország – ezt adott formájában nem tudta elfogadni. Varsó és Prága a mellett érvelt, hogy a távfűtés esetükben sokszor szilárdtüzelésen is alapul, emellett követelték az építkezési áfák bevonását is a kedvezményezett körbe.
Lapzártánk idején még nem lehetett látni a vita várható kimenetelét, csak az volt nyilvánvaló, hogy ha nincs megállapodás, akkor bukik az egész áfacsomag, elkerülhetetlenné téve, hogy az Európai Bizottság megkezdje a szabálysértési eljárást a munkaintenzív ágazatokban csökkentett áfakulcsot alkalmazó kilenc tagállam ellen.
