Ésszerűsítési lépések a kisebb normatívák miatt
A település saját bevételeit sok kisváros megirigyelhetné, mégis racionalizálásra kényszerültek. Miért?
A központi költségvetés eladósodása mindegyik települést nehéz helyzetbe hozta. Az 50 százalékos átlagos közalkalmazotti béremelés rázúdult az önkormányzatokra. A büdzsé csak az első három hónapot finanszírozta, és a többletkiadás miatt sok önkormányzat eladósodott. Szarvas átmenetileg – a fejlesztések rovására – képes volt saját bevételeiből fedezni a kiadásokat. Ám a város nem akart lemondani a beruházásokról, ezért a pénzek felszabadítására számos kemény intézkedést hozott. Az adóemelés 50 millió forinttal növelte a saját bevételt. Az önkormányzat két iskolát más fenntartóra bízott, ez csaknem 250 millió forintos megtakarítással járt. Közel egy éve más társaság működteti az egészségügyi szakellátást. A városnak termálvizes fűtőműve van, amelyet felújítunk és bővítünk a fenntartási költségek további csökkentése érdekében. Így a településen marad a saját tulajdonú termálenergia-szolgáltatás nyeresége is. Negyven közalkalmazottól megvált az önkormányzat. Gazdasági társasággá alakítottuk azokat a helyhatósági intézményeket (például a fürdőt és a városi konyhát), amelyek képesek a versenyszféra szereplői lenni.
Jelenleg mi van terítéken?
Szarvason is egyre csökken a gyermekek száma, ezért iskolákat és óvodákat vontunk össze. Viszonylag sok nyugdíjast alkalmaztunk, ezt nem engedheti meg magának a város. Az 50 százalékos béremelés és a magas munkavállalói terhek miatt egy fő foglalkoztatása a közszférában évi 4,5-5 millió forintba kerül. Ez akkora összeg, amelyet az önkormányzatok saját erőből képtelenek előteremteni. Új alapokra helyeztük a városüzemeltetést is a túlfoglalkoztatás miatt. Részt veszünk egy több mint két éven át futó foglalkoztatási EU-pro-jektben. Negyven év feletti munkanélkülieket képezünk át parkgondozónak, a kiadásokat pedig a program keretéből finanszírozzuk. Az így megspórolt bérköltségekből új gépeket, eszközöket vásároltunk. Segélyt egyre kevesebbet fizet a város, a jövedelemmel nem rendelkezőknek inkább közhasznú munkát ajánl. Bérköltségük egy részét a munkaügyi központ állja.
A kistérségi közös feladatellátás szervezésében milyen tapasztalatokat szereztek?
Sokaknak nem tetszett a kistérségi szerveződés, de a kormány kemény fiskális politikával elérte azt, amit korábban törvényekkel sem lehetett volna megoldani. A pénz nagy úr, így tehát megtörtént a kistérséggé szerveződés a többletnormatívák megszerzése érdekében. Szarvas hat településsel közösen lát el különböző feladatokat, így évente mintegy 50-60 millió forintot takarít meg. Az önkormányzati rendszerben az anyagi kényszer miatt elindult a karcsúsítás, ám kézzelfogható eredmény csak akkor lesz, ha a nagy állami intézményrendszerek reformja is megvalósul. Hosszú távon tarthatatlan, hogy az önkormányzati intézményrendszer kötelező feladatai alulfinanszírozottak. A legtöbb település arra kényszerül, hogy a helyi adófizetők forintjaival egészítse ki az állami normatívát vagy hiteleket vegyen fel a zavartalan működés érdekében. Eközben az állami nagy rendszerek egyre nagyobb költségvetési összegeket emésztenek fel. Szarvason is van baj, de a racionalizálással sikerült annyit elérni, hogy a bevétel és a kiadás oldal egyensúlyban van. Így a működésre nem kell kölcsönt felvenni, de a fejlesztések csak hitelből valósulhatnak meg.
A kisvárosban számos jól működő kis-, közepes és nagyvállalkozás van. Ez minek köszönhető?
Sok kiváló szakember él Szarvason, akiknek sikerült a rendszerváltozáskor megroppanó cégeket piaci pályára állítani, és ezek ma is jól működnek. Mindössze két vállalat szűnt meg az elmúlt tizenhat évben, s ez nagy dolog. A városban erős a húsipar, ezt az is bizonyítja, hogy tavaly a legnagyobb adófizető a Gallicoop pulykafeldolgozó volt. Az is kedvező fejlemény, hogy a zöldmezős beruházás keretében létesült Alföldi-hús Rt.-nek ma nagyobb termelési kapacitása van, mint például a Gyulai Húskombinát Rt.-nek.
Szarvas ismertsége az utóbbi években egyre nő. Az imázsépítés ugyanakkor jelentős anyagi áldozattal jár. Miért vállalják fel mégis ezt a munkát?
Ma már sok kisváros követi ezt a stratégiát. Sikerült elérnünk, hogy a valóságos súlyánál nagyobb lett Szarvas ismertsége. Az imázsépítés előnyökkel jár: könnyebb a kapcsolatépítés, kedvezőbbek az üzleti esélyek az itt élők számára. Az országszerte mind ismertebbé váló természeti és vízi turisztikai környezet – kiegészülve a horgászattal – évről évre több vendéget vonz, közülük egyesek később üzleti céllal is visszatérnek. Az ismertség további növelése érdekében újabb fejlesztéseket kívánunk megvalósítani, illetve olyan egyedi attrakciókat tervezünk, amelyekért az ország távolabbi részéről is érdemes lesz ellátogatni hozzánk.
Babák Mihály
59 éves, Szarvason született. Építőipari technikusként kezdett el dolgozni Kecskeméten, a városi tervezőirodában. Szarvasra 1969-ben tért vissza. Első diplomáját igazgatásszervező szakon, másoddiplomáját szakigazgatás-szervezésből szerezte, majd elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát is. A debreceni agrártudományi egyetemen településüzemeltető szakmérnöki képesítést kapott. Politikai pályája a rendszerváltáskor kezdődött: az önkormányzati választásokon az első számú választókerület képviselőjévé választották. 1993-ban a városi Fidesz tagja, 1996-tól pedig a párt megyei alelnöke lett. Parlamenti képviselőként 1998 óta dolgozik: a Fidesz megyei listájáról jutott a törvényhozásba. Polgármesterré 1998-ban és 2002-ben választották Szarvason.
