Felelősségbiztosítás az építőiparban
Kötelező szakmai felelősségbiztosítást kell kötnie jövő év januárjától az építkezések kivitelezőinek, műszaki vezetőinek – egyebek között ez szerepel a többszöri nekifutásra módosított építési törvényben, amelyet hétfőn fogadott el a parlament – mondta tegnapi tájékoztatóján Borsi László, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. Mint hozzátette: a különböző érdekütközések miatt kénytelenek voltak kompromisszumokba belemenni, így nem mindenben sikerült a szakmai szempontokat érvényesíteni. Az egyik legfontosabb cél a törvénymódosítás kapcsán az volt, hogy az európai uniós elvárásoknak megfelelően hatékonyabbá, működőképesebbé váljon az építésügyi, -felügyeleti hatósági rendszer.
Az OLÉH elnöke szerint nagy előrelépést jelent a felelősségbiztosítás bevezetése, ettől várja a szakma, hogy kifehéredik a feketemunka, minőségileg megbízhatóbb, magasabb színvonalú épületek készülnek.
A törvénymódosítás eredményeképpen az építésügyi hatósági rendszer állami feladatellátásként megmarad ugyan az önkormányzati szférában, ám áttekinthetőbbé válik az illetékességi rendszer, és finanszírozhatóbb lesz az építésügyi igazgatás, amely alapvetően a kistérségi településszerkezet kereteihez igazodik. Jóval hatékonyabb lesz – 2007. január elsejétől – az építésfelügyelet is, amely az OLÉH elnökének szakmai irányításával a közigazgatási hivatalok önálló igazgatási szerveként működik majd. Jelenleg húsz szakember végzi a felügyeleti munkát az egész országban, a szervezeti változásokat követően 170-180-an őrködnek majd az építkezések szabályossága fölött. Még korábban, ez év májusától megindulnak a célzott vizsgálatok, ezekkel kívánnak fokozottabban érvényt szerezni a kötelező előírásoknak – mondta Borsi.
Az eddiginél jóval gyorsabban történhet a jövőben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési tevékenységek engedélyezése. Az új szabályozás értelmében ugyanis az elsőfokú építésügyi hatósági jogkört a főváros, illetve a megyei közigazgatási hivatalok látják el, a másodfok pedig az OLÉH-hoz kerül.
A településrendezési szerződés bevezetésével az építészeti minőség és értékvédelem fokozottabb és hatékonyabb érvényre juttatása a cél, ezzel kapcsolatban a törvény külön is kiemeli, hogy különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a látvány, a helyi jelleg, az épített örökség védelmére. Mindezek biztosítása érdekében megerősítik a tervtanácsok jogállását, és véleményük beépül az építésügyi hatóság döntéseibe – közölte az OLÉH elnöke. (BJA)
