G8-csúcs az olajválság jegyében
A globális energiaellátás feszültségeinek enyhítése végett a résztvevők sürgették a feltárásba, a kitermelésbe, a szállításba és finomításba irányuló beruházások növelését, továbbá a felhasználás hatékonyságának javítását. E cél eléréséhez a résztvevők a termelők, a fogyasztók és a magánszektor fokozottabb együttműködését szorgalmazták. A kínálat növelését a miniszterek a probléma piaci alapú megközelítésével látják a legjobban elérhetőnek.
A házgazda szerepét kezdetben beárnyékolták az év eleji – az orosz–ukrán árvita miatti – gázszállítási fennakadások, de ezekre – mint John Snow amerikai pénzügyminiszter utalt – Moszkva kielégítő magyarázatot adott. Alekszej Kudrin pénzügyminiszter a követeléseknek elébe menve megígérte, hogy a földgáz kivitelére szolgáló és jelenleg az állami Gazpromnak fenntartott csőhálózatot megnyitják a többi termelő (például a Lukoil, a Szurgutnyeftyegaz és az angol–orosz TNK-BP) exportja szármára. A politikus egyúttal sürgette a fogyasztó országokat, hogy beszerzéseiket a Közel-Keletről tereljék át Oroszországba, és működjenek közre a sarkvidéki övezetek fokozottabb kiaknázásában. A G8-as elit klub – amelybe Moszkvát csak nagyon lassan engedték be, és ahonnan többször is kizárással fenyegették – pénzügyminiszteri tanácskozását júliusban Szentpétervárott követi az éves csúcstalálkozó, orosz elnökség alatt. A házigazdát egyaránt méltatták az utóbbi évben tapasztalt gyors ütemű gazdasági növekedésért, a sikeres fiskális konszolidációért, a fejlődőknek nyújtott segélyek növeléséért, a külső tartozások idő előtti törlesztéséért. A minisztereket fogadva az orosz államfő, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy tavaly a GDP 6,4 százalékkal növekedett, a valuta- és aranytartalékok elérik a 185 milliárd dollárnak megfelelő összeget, a külkereskedelemben pedig sikerült tetemes többletet felhalmozni.
