Kedvezőbb munkaügyi mutatók
A szarvasi térség viszonylag kis lélekszámú foglalkoztatási területnek számít Békés megyében, de a munkaügyi mutatók évek óta kedvezőbbek az átlagnál. A hat települést – Csabacsűdöt, Kardost, Kondorost, Örménykutat, Békésszentandrást és Szarvast – magában foglaló körzet gazdaságát az agrárium túlsúlya jellemzi. Mindezek ellenére a térség Békéscsaba és Orosháza után a megye harmadik legiparosodottabb részének is tekinthető. Ez döntően a dinamikus szarvasi gazdasági fejlődésnek, illetve a felsőfokú oktatásnak és a tudományos műhelyeknek köszönhető.
A kistérségnek kedvező a foglalkoztatási és munkaerő-piaci adottsága, ezt támasztja alá az is, hogy a munkanélküliségi szint a megyei és a régiós átlagnál is alacsonyabb. Ez hét százalék volt decemberben, így mindössze 0,2 százalékkal bizonyult nagyobbnak a Békéscsabán mért, legjobb adottságokat tükröző adatoknál. A térségben a regisztrált megyei álláskeresők öt százaléka található: számuk 1132 volt tavaly decemberben. A munkára várók között fele-fele volt a nemek aránya.
A kedvező foglalkoztatási mutatók összefüggnek azzal, hogy a szarvasi és a környékbeli álláskeresők magasabban képzettek a megyei munkanélküli átlagnál. Itt az állástalanok alig egyharmada képzetlen – legfeljebb 8 általános iskolai végzettséget szerzett –, szemben a 38 százalékos megyei aránnyal. A körzetben a munkanélküliek 37 százaléka szakmunkás végzettségű, míg érettségi bizonyítványa 25, diplomája hét százalékuknak van.
Az álláskeresők átlagéletkora a szarvasi térségben valamelyest alacsonyabb a megyei szintnél, emiatt magasabb a pályakezdők részaránya is. A körzet álláskeresőinek meghatározó része (82 százaléka) fizikai szakmunkát végezne. A munkanélküliek 18 százaléka helyezkedne el szellemi munkakörben, többségük ügyintézői munkát vállalna.
A nyilvántartott álláskeresők egyötöde munkanélküli járadékot kap. A térségben egyre többen veszik igénybe a novemberben bevezetett új ellátási formákat. A regisztrált munkanélküliek 12 százaléka álláskeresési járadékban részesül. A szarvasi körzetben – összehasonlítva a megye többi térségében regisztrált adatokkal – a leghosszabb a munkában töltött időszak, az álláskeresési és rendszeres szociális segélyt kapók aránya viszont itt a legkevesebb.
A megyei átlaghoz viszonyítva a térségben jók a tartós munkanélküliségi mutatók is. Decemberben 152 ilyen munkanélkülit regisztráltak: ez az összes térségi állástalan 13 százalékának felelt meg, miközben a megyei arány elérte a húsz százalékot is. Az elmúlt évben havonta 100–350 álláshelyet kínált a munkaügyi kirendeltség, leggyakrabban a nem anyagi szolgáltatások körében, és teljes munkaidős kereseti lehetőséget biztosítva. Az esetek többségében a munkaerő-szükséglethez nem kapcsolódtak támogatási igények, és ez szintén pozitívumnak számít a térségben. Nem mellékesek az alkalmi foglalkoztatási lehetőségek sem, mivel a körzetben kiváltott ilyen jellegű munkavállalói könyvek száma tavaly meghaladta az 1300-at.
Sikeresen pályáztak a szarvasiak az Európai Unió humánerőforrás-fejlesztési programjára. A projekt segítségével több tartósan munkanélkülit sikerült bevonni a foglalkoztatásba. A város – együttműködve a Békés Megyei Munkaügyi Központtal – a jövőben is nagy hangsúlyt helyez azokra a közösségi pályázatokra, amelyekkel mód nyílhat a térségi foglalkoztatás további növelésére és a képzés bővítésére, illetve munkát lehet adni a hátrányos helyzetben lévőknek a munkaerőpiacon.
