Lassult a magyar gazdaság
Tavaly a negyedik negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 4,1 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Ez az Ecostat gyorsbecslése szerint némi lassulást jelez, hiszen az előző két negyedévben 4,5 százalékos volt az éves dinamika. A kutatóintézet megjegyzi: továbbra is élénknek ítélhető a hazai növekedés, amelynek fő hajtóerejét az ipar, az építőipar és az exportvezérelt szolgáltatások jelentették, míg a mezőgazdaság teljesítménye a bázishatás miatt jelentős csökkenést mutat. Ennél pontosabbat majd csak a KSH részletes számaiból tudhatunk meg néhány hét múlva.
Ugyanakkor a lassulás mégis meglepetésként értékelhető, hiszen az utóbbi hónapokban az erősödő külföldi konjunktúráról, és az ennek nyomán javuló hazai vállalati bizalomról szóltak a hírek. Úgy tűnik, ez 2005 utolsó három hónapjában még nem éreztette hatását, kérdés, hogy tartósan lefelé irányuló tendenciáról, vagy ideiglenes visszaesésről van-e szó. Érdemes hozzátenni, hogy a negyedéves változást kifejező (így a bázishatásoktól némileg kevésbé befolyásolt) indexeket nézve jóval egyenletesebb GDP-bővülést mutató kép tárul elénk. A magyar gazdaság e szerint két és fél éve nem lépett ki a 0,9–1,2 százalékos növekedési tartományból, és bár utoljára a sáv aljához ért a mutató, öszszességében nincs szó drámai lendületvesztésről. Ráadásul a gyorsbecslés korlátozott információkra épül, így a megbízhatóság hibahatára ±0,2 százalékpont, ezért is érdemes megvárni a KSH számait.
Tavaly az év egészében szintén 4,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. Ehhez hozzátartozik, hogy a mutató ahhoz a 2004-es évhez viszonyít, amelyik a szökőnap miatt eggyel hosszabb volt. A szökőnapnak a nemzetközi tapasztalatok szerint erős hatása van a GDP-statisztikára, ezzel korrigálva a hazai mutatót 4,2-4,3 százalékos lehetett a bővülés üteme. Ez ugyan még mindig gyengébb, mint a 2004-es teljesítmény, de az év eleji várakozásoknál kedvezőbb, akkor a gyenge nemzetközi konjunktúra miatt sokkal jelentősebb lassulást vártak a szakértők.
Az új EU-tagok közül a növekedés bajnokai minden bizonnyal a tavalyi év utolsó negyedében is a balti országok voltak; hivatalos adatok ugyan még nem ismertek, de a megelőző negyed 10 százalék fölötti észt és lett, illetve 8,3 százalékos litván teljesítményével még az ugyancsak kimagasló bővülést produkáló Szlovákia sem vehette fel a versenyt. Északi szomszédunkban ráadásul a becslések szerint a 2005. október–decemberi időszakban jelentősen, 0,5 százalékponttal lassult az éves alapon számolt növekedés a megelőző időszakhoz képest. Lengyelországban ugyan a negyedik negyedévben négy százalék körüli bővülésre számítanak, ami némi gyorsulást jelentene, ám elemzők az év egészének teljesítményét kiábrándítónak tartják. Míg ugyanis tavaly a lengyel gazdaság 3,2 százalékkal bővülhetett, addig 2004-ben még 5,3 százalékkal.
