Újabb vita a jüan árfolyamáról
Az Egyesült Államok rekord kereskedelmi hiányáért részben Kínának a jüan felértékelődését megakadályozó árfolyam-politikája és valutapiaci intervenciói a felelősek – áll az amerikai kormányzat 2006-os gazdasági jelentésében. A George Bush elnök, valamint két gazdasági tanácsadója által jegyzett jelentés szerint árfolyam-politikájával Peking a megtakarítást ösztönzi a fogyasztás rovására, és ezzel nemcsak a kínai, de a globális gazdaságban is egyensúlytalanságokat okoz. A Financial Times ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy Japán és Németország után Kína a világ harmadik legnagyobb tőkeexportőre. Míg azonban Kínában a megtakarítások a belföldi befektetéseknél is nagyobb mértékben növekednek, addig Japánban és Németországban a megtakarítások stagnálását a befektetések visszaesése kíséri.
Peking tavaly júliusban a jüan kétszázalékos felértékelődését engedélyezte a dollárral szemben, és az árfolyamot azóta nem a dollárhoz, hanem egy valutakosárhoz köti. Az amerikai valutával szemben azonban a jüan kevesebb mint egy százalékkal erősödött azóta. A washingtoni kereskedelmi minisztérium ezért kilátásba helyezte, hogy ha Kína nem demonstrálja, hogy az új rendszer idővel valódi felértékelődéshez vezet, akkor a nemzetközi kereskedelemről és az árfolyamokról kiadandó féléves jelentésében Pekinget „árfolyam-manipulátorként” fogja minősíteni.
Az amerikai kritikákra a kínai kormányzat azzal reagált, hogy az árfolyamot már ma is a piaci erők alakítják ki. Pekingi illetékesek elismerték ugyan, hogy Kínának „viszonylag nagy” kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, ám szerintük nem kellene politikai ügyet csinálni a kérdésből. A külügyminisztérium szóvivője egyúttal megerősítette, hogy folytatják az árfolyamrendszer reformját, annak ütemét azonban Peking diktálja majd.
Az Egyesült Államok kereskedelmi hiánya tavaly 726 milliárd dollárt ért el, ebből Kína – Washington szerint – közel 202 milliárddal részesedik. Peking azonban az Egyesült Államokkal szemben csak 114 milliárd dolláros többletet ismer el. A különbség abból adódik, hogy Washington a Hongkongból szállított termékeket is kínai eredetű importként számolja el, és a szállítási, valamint a biztosítási költségeket is figyelembe veszi.
