Uniós napolaj-direktíva napolaj nélkül
Elsöprő többséggel fogadta el tegnap az Európai Parlament a mesterséges optikai sugárzásnak kitett dolgozók védelméről szóló irányelvet. Az EP és a miniszteri tanács korábbi egyeztetése során kikerültek a kezdetben egyszerűen csak napolaj-direktívának nevezett jogszabályból a legnagyobb vitát kiváltó, napsugárzásra vonatkozó részek.
Az irányelv fő célja a bőr és a szemek károsodásának felismerése, valamint a hosszú távon jelentkező egészségügyi problémák megelőzése. A jogszabály többek között olyan határértékeket állapít meg, amelyek megszabják, mennyi időt szabad a munkavállalóknak folyamatosan sugárzásban dolgozni. A munkaadóknak ezenkívül kockázatelemzést kell készíteniük, és biztosítaniuk kell alkalmazottaik tájékoztatását és egészségügyi ellenőrzését. Az új jogszabály következményei elsősorban a lézeripart érintik.
A javaslat európai parlamenti jelentéstevője, Őry Csaba néppárti EP-képviselő szerint azután, hogy a jogszabályból kikerült a napsugárzásra vonatkozó rész, már nem voltak vitás kérdések a jogalkotók között. A hivatalos indoklás szerint az 1989-es keretirányelv már foglalkozott a dolgozóknak a természetes forrásból származó sugárázás elleni védelmével. Így az egyeztetés gyors és sikeres volt, s ez lehetővé tette a parlamenti delegáció és a miniszteri tanács között létrejött decemberi végső megállapodást – fogalmazott Őry Csaba.
Munkaadói szempontból a jogszabály onnantól támogathatónak tekinthető, hogy kikerült belőle a természetes (nap)sugárzásra vonatkozó szabályozás – mondta lapunknak Lótos Adrienn, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) brüsszeli irodavezetője. Ez egybecseng az Európai Iparszövetségek és Munkáltatók Uniója (Unice) az álláspontjával, amelynek az MGYOSZ is tagja.
A fizikai tényezők hatásának kitett dolgozók minimális védelméről szóló összefoglaló irányelvtervezetet 1993-ban nyújtotta be az Európai Bizottság. A javaslat eredetileg együtt tárgyalta a zaj, a mechanikai rezgés, az optikai sugárzás, az elektromágneses mezők és hullámok esetleges egészségkárosító hatásainak megelőzését. A miniszteri tanács 1999-ben döntött úgy, hogy a tervezetet részterületekre bontja. Így külön fogadták el 2002-ben a rezgésről, 2003-ban a zajártalomról, 2004-ben pedig az elektromágneses mezőkről szóló irányelvet.
