Véget ért ez a ciklus is
Útelágazáshoz érkezett Magyarország, dönteni kell, hogy kire bízzuk az ország irányítását – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a választások előtti utolsó parlamenti napirend előtti felszólalásában. A kormányfő – a Fideszre utalva – hosszan sorolta, hogy vajon azokra bízzák-e a kormányzást, akik többek között a parlamentet terhes formalitásnak tartották, a szélsőjobboldallal kokettáltak, Torgyán Józsefre bízták a vidéket, a volt pénztárnokukra az APEH-ot. A hiteles, felelős politika és az önmaga hatalmától újra és újra megrészegülők között kell választani a kormányfő szerint. Azaz az igazságot szolgáló politika és a baloldaliság álruhájába bújtatott konzervativizmus között kell mérlegelni. A miniszterelnök szerint a száz lépés politikája egy év alatt az igazságosság nevében mozdította meg az országot, kétszáz törvényt alkottak, 1200 milliárdot költöttek fejlesztésre, csökkentve a fennálló különbségeket; s már kész az új fejlesztési program. Magyarország számára az a járható út, amelyet a szocialisták és a liberálisok ajánlanak, mert Kelet-Közép-Európában nem lehet sikeres az az ország, amelyik azt szajkózza, hogy idegenekre (idegen tőkére) nincs szüksége.
Áder János (Fidesz) szerint a kormányfő úgy beszélt, mintha szocialista nagygyűlésen lett volna, s a Fideszt olyan vádolta meg azzal, hogy mennyire akarja a hatalmat, aki puccsal került a székébe. A frakcióvezető-helyettes a kormány be nem váltott ígéreteit sorolta, s érzéketlenséggel vádolta a kormányfőt, amiért blöffnek nevezte a Fidesz 14. havi nyugdíjra vonatkozó javaslatát. Az elnöknő Szili Katalin a napirendről szóló szavazáskor a Fidesz 14. havi nyugdíjemelési javaslatát – amelyet még a tegnapi ülésnapon tárgyaltattak és szavaztattak volna meg – konszenzus hiányában nem tűzte napirendre.
Lapzártánkkor szavazott a Ház a többi között a lobbitörvényről, a privatizációs jogszabályról, a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről, a helyi önkormányzatok 2006. évi címzett támogatásáról, a földgáz biztonsági készletezéséről, a digitális műsorterjesztés szabályairól.
Az áprilisi parlamenti választások előtti utolsó ülését tartó parlament egyébként rekorddal zárta a ciklust. Több mint 430 törvényt fogadtak el, illetve módosítottak. Összehasonlításként az Orbán-kormány ideje alatt ez a szám 289, a Horn-kabinet működésekor 388, az Antall–Boross-kormányzat idején pedig 393 volt. 2002–2006 között a törvényekkel együtt ezernél is több döntést hoztak, ez is rekord. A törvények számát egyébként a száz lépés sorozattal emelték meg jelentősen. Emlékezetes marad az elmúlt négy év az uniós csatlakozás ratifikálásával, a kettős állampolgárság és a kórház-privatizációról szóló népszavazás kiírásával, az ellenzéki sikert hozó köztársaságielnök-választással, a száz napokról és a száz lépésről. A képviselők egyébként emlékérmet vehettek át a ciklust búcsúztatva.
Fontos döntések
- Lobbitörvény. Szeptember 1-jétől lép életbe a lobbitörvény, erről tegnap döntött az Országgyűlés. A jogszabály szerint a lobbizás a közhatalmi döntések befolyásolására irányuló, megbízás alapján, ellenérték fejében, vagyis üzletszerűen folytatott tevékenység. Lobbizhat természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, ha felveteti magát a lobbilistára, és betartja a szabályokat. A lobbizás tehát a parlament, a kormány, az önkormányzatok, illetve ezek irányítása, felügyelete alá tartozó szervek és személyek feladat- és hatáskörébe tartozó döntések befolyásolása.- Zsolnay. Törölték az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletéből a Zsolnay Porcelángyár Rt.-t. Ezzel a parlament lényegében arról döntött, hogy önkormányzati tulajdonba adja a porcelánmanufaktúrában meglévő egyetlen darab szavazatelsőbbségi részvényét is. A Zsolnay porcelángyár egyébként a tavaly az esztendő végéig állami kézben volt, december 22-én azonban egy kormányhatározat alapján térítésmentesen a pécsi önkormányzat tulajdonában került.
- Sztrádakötvény. Az autópálya-építéseket finanszírozzák azokból a kötvényekből, amelyek kibocsátásának jogszabályi hátterét teremtette meg az Országgyűlés. Az úgynevezett programutakkal kapcsolatos szolgáltatási szerződések megkötésére intézkedő határozat értelmében az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 75 évre jogosult – a magántőke bevonásával – piaci forrásból finanszírozni kívánt közbeszerzésre, a felsorolt utak létesítésére, felújítására, üzemeltetésére, fenntartására és hasznosítására. Ezalatt az állam legfeljebb 1,942 milliárd euró nettó jelenértékű rendelkezésre állási alapdíjat fizet.
- Gáztározó. A 150 milliárd forintba kerülő stratégiai gáztározó szükségessége a januári ellátási zavarok kapcsán merült fel, bár akkor a hazai ellátás megoldható volt importból, saját termelésből és kereskedelmi készletekből. Az 1,2 milliárd köbméternyi tartalékot egy e célra létrehozandó készletezői szövetség kezeli majd. (Az ország éves gázigénye 14-15 milliárd köbméter, ennek 70 százaléka orosz import.) A tároló létesítésére és feltöltésére vár-hatóan az orosz Gazprom, a német Ruhrgas és a francia Gaz de France is pályázik.
- Zsolnay. Törölték az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény mellékletéből a Zsolnay Porcelángyár Rt.-t. Ezzel a parlament lényegében arról döntött, hogy önkormányzati tulajdonba adja a porcelánmanufaktúrában meglévő egyetlen darab szavazatelsőbbségi részvényét is. A Zsolnay porcelángyár egyébként a tavaly az esztendő végéig állami kézben volt, december 22-én azonban egy kormányhatározat alapján térítésmentesen a pécsi önkormányzat tulajdonában került.
- Sztrádakötvény. Az autópálya-építéseket finanszírozzák azokból a kötvényekből, amelyek kibocsátásának jogszabályi hátterét teremtette meg az Országgyűlés. Az úgynevezett programutakkal kapcsolatos szolgáltatási szerződések megkötésére intézkedő határozat értelmében az Állami Autópálya Kezelő Zrt. 75 évre jogosult – a magántőke bevonásával – piaci forrásból finanszírozni kívánt közbeszerzésre, a felsorolt utak létesítésére, felújítására, üzemeltetésére, fenntartására és hasznosítására. Ezalatt az állam legfeljebb 1,942 milliárd euró nettó jelenértékű rendelkezésre állási alapdíjat fizet.
- Gáztározó. A 150 milliárd forintba kerülő stratégiai gáztározó szükségessége a januári ellátási zavarok kapcsán merült fel, bár akkor a hazai ellátás megoldható volt importból, saját termelésből és kereskedelmi készletekből. Az 1,2 milliárd köbméternyi tartalékot egy e célra létrehozandó készletezői szövetség kezeli majd. (Az ország éves gázigénye 14-15 milliárd köbméter, ennek 70 százaléka orosz import.) A tároló létesítésére és feltöltésére vár-hatóan az orosz Gazprom, a német Ruhrgas és a francia Gaz de France is pályázik. -->
