Csúcson a német üzleti bizalom

Váratlanul 15 éves csúcsra szökött az üzleti bizalmat számszerűsítő Ifo-index Németországban. A hétezer vállalatvezető megkérdezésén alapuló mutató a márciusi 105,4-ről áprilisban 105,9-re emelkedett, szemben a visszaesést jósló elemzői várakozásokkal. A derűlátást a globális kereslet élénkülése nyomán felfutó kivitel magyarázza, amely az ipari termelést és a befektetéseket is ösztönzi. A hat vezető német gazdaságkutató intézet csütörtökön megjelenő negyedéves jelentése sajtóértesülések szerint az októberi becslésükben szereplő 1,2-hez képest 1,7 százalékos GDP-bővülést prognosztizál majd erre az évre. Igaz, a jövőre életbe lépő három százalékpontos áfaemelés 2007-ben egy százalékra vetheti vissza a növekedést. Tavaly a német gazdaság mindössze 0,8 százalékkal bővült.

A gazdaságkutatóknál is optimistább a BDI ipari szövetség, amely a januári, 1,8 százalékos ez évi GDP-növekedési jóslatát a napokban két százalékra módosította. A tőzsde szárnyalásában is megmutatkozó optimizmust – a DAX 30 vezető részvényindex az idén már 13 százalékkal erősödött – alátámasztja, hogy az ipari termelés februárban a harmadik egymást követő hónapban bővült, az export pedig közel négy év óta a legnagyobb mértékben erősödött. Egyes elemzők szerint azonban túlzott az Ifo-index által jelzett derűlátás: az ipar ugyan jól teljesít, ám a kiskereskedelmi és az építőipari bizalom erősödése érthetetlen. Ralph Solveen, a Commerzbank közgazdásza ezért úgy véli, hogy az elkövetkező hónapokban a mutató normalizálódására lehet számítani.

A német gazdaság növekedését elsősorban a magas olajárak veszélyeztethetik az infláció gyorsítása és fogyasztók vásárlóerejének csökkentése révén. A kiskereskedelmi eladások a Bloomberg által számított beszerzői menedzserindex szerint visszaestek márciusban, a ZEW gazdaságkutató intézet befektetői bizalmi indexe pedig váratlanul a harmadik egymást követő hónapban is csökkent áprilisban. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) különösen a keleti tartományok kilátásait illetően óvatos: számukra mindössze egyszázalékos GDP-bővülést jósol ez évre, szemben a Németország egészében várt két százalékkal. A fő ok a kedvezőtlen keletnémet munkaerő-piaci helyzet, amely gátolja a belső kereslet bővülését.

A német fellendülés egyelőre azonban az eurózóna egésze számára hajtóerőt biztosít. A térség feldolgozóipara és szolgáltatási szektora márciusban öt év óta a legnagyobb ütemben bővült. A gyorsulás viszont – az emelkedő olajárakkal karöltve – táplálja az inflációt: az Európai Központi Bank (EKB) múlt havi becslése szerint éves átlagban az idén 2,2 százalékos drágulás várható. Ez azt jelentené, hogy az infláció az eurózónában a hetedik egymást követő évben haladhatja meg az EKB kétszázalékos küszöbértékét. Yves Mersch, az EKB monetáris tanácsának tagja ráadásul a minap úgy fogalmazott, hogy közép- és hosszú távon az inflációt növelő kockázatok vannak túlsúlyban, nem zárva ki az inflációs becslés felfelé módosítását. Aggodalmát Mersch elsősorban az olajárak alakulásával magyarázta.