Svédország 45 éve nem tett ilyet: brutális fegyvervásárlásba kezd, 1320 milliárd forint mozdul meg – az EU legnagyobb országa kapta a megbízást
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSvédország, a NATO legújabb tagja komolyan veszi a hadsereg fejlesztését: négy hadihajót rendel Franciaországtól, s ezzel légvédelmi kapacitása megháromszorozódik. Ez lesz Svédország legnagyobb védelmi beruházása az 1980-as évek óta – mondta Ulf Kristersson miniszterelnök egy stockholmi sajtótájékoztatón.
A négy FDI típusú fregattot a Naval Group fejlesztette és gyártja. A hivatalosan védelmi és beavatkozási fregattokként (Frégate de défense et d'intervention – FDI) ismert fejlett hadihajók 4500 tonnásak.
Az üzlet összértéke mintegy 40 milliárd svéd korona;
a végső ár a Le Monde tudósítása szerint attól függ, hogy a fregattokat milyen fegyverzettel és felszereléssel kérik. (Egy svéd korona 33 forint.)
Az első hadihajót a gyártó 2030-ban adja át, és a svéd kormányfő szerint hozzájárul ahhoz, hogy a Balti-tenger a jövőben a mostaninál lényegesen biztonságosabbá váljon.
Svédország véget vetett a semlegességnek
Svédország 2024 márciusában csatlakozott a NATO-hoz, Oroszország ukrajnai inváziója vetett véget az ország két évszázados semlegességének.
A Naval News szakportál beszámolója szerint a franciáknak a spanyol Navantia és a brit Babcock volt a versenytársa, de Stockholm számára három tényező volt fontos a döntésnél, és billentette a mérleg nyelvét a Naval Group felé:
- a gyors szállítás,
- a már gyártott és bevált modell,
- valamint a költségmegosztás lehetősége
– különösen Görögországgal.
A fregattokat a cég a bretagne-i Lorient-ban gyártja, Franciaország eddig öt darabot rendelt belőle. Az első, az Admiral Ronarc’h éles tesztelése jelenleg folyik, és várhatóan még az idén hadrendbe állítják.
Görögország is rendelt négy darabot ebből a többcélú hadihajóból, amelyet felszíni, tengeralattjáró és légi fenyegetések elleni védekezésre terveztek.
Nőnek a svéd védelmi kiadások
Svédország a többi nyugati országhoz hasonlóan jelentősen megvágta a védelmi kiadásait a hidegháború után, a NATO-csatlakozás óta azonban gyors ütemben fejleszti a haderejét . Az idén a GDP 2,8 százalékát fordítják védelmi kiadásokra, de ez az arány a tervek szerint 2030-ra eléri a 3,5 százalékot – ami még mindig messze van a NATO által célul kitűzött 5 százaléktól.
Ami konkrétan a megrendelt fregattokat illeti, Pal Jonson védelmi miniszter elmondása szerint a Naval Grouppal folytatandó tárgyalásokon Stockholm elvárja, hogy azokhoz integrálhatóak legyenek a svéd rendszerek, különösen a Saab hajóellenes rakétái és a BAE Systems Bofors ágyúi.
Svédország és Franciaország egyébként az elmúlt években közelebb került egymáshoz a védelmi területen, amit jól illusztrálnak a Saabnak adott legutóbbi francia megrendelések.
Párizs decemberben két GlobalEye felderítő repülőgépet, a héten pedig 17 Giraffe 1X radart rendelt a Saabtól;
az előbbi üzlet értéke 12,3 milliárd korona.
Jól mennek az európai fegyvergyártók
A hírrel kapcsolatban a CNBC emlékeztetett, hogy kedden a kereskedés kezdetekor drágultak az európai fegyvergyártók részvényei: a Saab 5,3, a Rheinmetall, a Renk és a Hensoldt 5–8 százalékkal erősödött.
A kilátások is jók, a Citi elemzői hétfőn a Saab részvényeit „semleges”, a német lőszergyártó Rheinmetall részvényeit pedig „vásárlás” kategóriába sorolták át. Várakozásaik szerint a Saab 2030–2035-re várható 11 százalékos növekedése már nagyrészt beépült az árfolyamba.
A Rheinmetall várhatóan profitálni fog a növekvő német védelmi költségvetésből – prognosztizálta a Citi, emlékeztetve, hogy a vállalat tavalyi árbevételének csupán 38 százalékát adta a hazai piac, míg Európa többi része továbbra is „jelentősen gyorsabban fog növekedni”.
A Rheinmetall szerintük emellett kedvező helyzetben van ahhoz, hogy profitáljon az olyan gyorsan növekvő szegmensekből,
mint például a drónok, az űrtechnika és a szárazföldi rendszerek.
