NIS: megkapta az utolsó figyelmeztetést is a Mol – kiüthetik a szerbek az évszázad üzletéből a magyarokat
Amennyiben nem sikerül megállapodni a Mollal a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz tulajdonrészének átvételéről, Szerbia is ajánlatot tehet a részesedés megvásárlására – közölte Zorana Mihajlovics volt szerb energiaügyi miniszter kedden.

A politikus a Tanjug szerb hírügynökségnek nyilatkozott, meglátásait pedig az egész szerb sajtó átvette. A vajdasági közszolgálati televízió (RTV) internetes oldalának beszámolója szerint Mihajlovic kiemelte, Belgrád számára alapvető feltétel a pancsovai kőolajfinomító teljes kapacitású működésének megőrzése. „Ettől a feltételtől nem szabad eltérni” – jelentette ki, aláhúzva, hogy a finomító működése kulcsfontosságú az ország üzemanyag-ellátása, a kőolaj-feldolgozás és a gazdasági stabilitás szempontjából.
Hozzátette, hogy Szerbia már a kezdetektől jelezte, hogy kész megvásárolni az orosz tulajdonrészt a NIS-ben.
A politikus szerint a jelenlegi helyzet nem Szerbia döntéseinek következménye, hanem az orosz-amerikai geopolitikai viszonyok eredménye. Hozzátette ugyanakkor, hogy az országnak minden körülmények között biztosítania kell a kőolaj-feldolgozást és az üzemanyag-ellátást.
A volt miniszter arra is kitért, hogy az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) várhatóan meghosszabbítja a tárgyalásokra vonatkozó engedélyt, amely május 22-én jár le. Zorana Mihajlovics szerint a tárgyalások során Szerbiának ragaszkodnia kell ahhoz is, hogy növelje tulajdonrészét a NIS-ben, mert ez lehetővé tenné az állam számára, hogy nagyobb befolyást gyakoroljon a vállalat stratégiai döntéseire.
A tárgyalások során többször is felmerült a pancsovai finomító jövője, Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter is beszélt arról korábban, hogy Szerbia számára ez a legfontosabb nyitott kérdés, mivel a finomító működése közvetlenül érinti az ellátásbiztonságot és a hazai piac lefedettségét.
Az energetikai tárca vezetője a múlt pénteken azt közölte, hogy a nap végéig megteszi végleges javaslatát a Molnak, a magyar vállalat igazgatósága pedig hétfőn dönthet róla, ám ez nem történt meg.
Az Amerikai Egyesült Államok 2025. október 9-én vezetett be szankciókat a NIS ellen az orosz többségi tulajdon miatt. A Mol-csoport január 19-én közölte, hogy megállapodott a Gazpromnyefttel egy kötelező érvényű keretmegállapodás fő feltételeiről, amelynek értelmében megvásárolná az 56,15 százalékos részesedést.
Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftnek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya jelenleg 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
Sorra jelentkeznek be a NIS-ért, már a németek is szorongatják a Molt: egy napon belül választ várnak – „át kell mennie a vizsgán a magyaroknak!"
A Mol továbbra is az egyik legfontosabb vevőjelöltként jelenik meg, Szerbia pedig már konkrét megállapodási javaslatot küldött a magyar vállalatnak, ám a célegyenesben újabb váratlan külföldi érdeklődők bukkantak fel.
A Mol továbbra is versenyben van a szerb NIS többségi tulajdonrészéért, de a magyar olajvállalat mozgástere egyre szűkülhet. A szerb olajcég körül ugyanis a célegyenesben újabb külföldi érdeklődők jelentek meg, miközben Belgrád már megküldte saját megállapodási javaslatát a Molnak. A NIS jövője jelenleg Szerbiának és környékének egyik legjelentősebb energetikai és geopolitikai kérdése, mivel a vállalat Szerbia egyik legfontosabb energetikai cége, a pancsovai finomító pedig kulcsszerepet játszik az ország üzemanyag-ellátásában.
A cégre érkező legújabb ajánlatok jóval elmaradnak Ranko Mimovic és Bogoljub Karic kétmilliárd eurós, vagyis nagyjából 720 milliárd forintos ajánlatától, de a Forbes szerint még így is komolyabb vevőjelölteknek számítanak. Ennek oka, hogy a német és a svájci érdeklődő is az energetikai
vagy az olajipari szektorban tevékenykedik.



