Fő a képesség, nem a papírok

Teljesen új, kompetenciaalapú szakképzettségi értékelési rendszert vezetne be a huszonöt tagországban az EU soros osztrák elnöksége. Így kínálna megoldást arra a problémára, hogy az azonos szakképesítést, diplomát szerzett dolgozók tényleges képességei sokszor nagyon eltérők, nem is beszélve azokról, akik más-más országban szereztek hasonló végzettséget. A ma létező összes iskolai és egyetemi végzettséget, szakképesítést besorolnák a nyolc kategória valamelyikébe, amelyek ily módon a betanított munkástól az egyetemi doktorig mindenkire kiterjednének. A besorolás azonban nem egyszerűen a megszerzett papírtól függene, hanem a tényleges képességektől: nagy szerepet játszana a szakmai gyakorlat, amely akár a felsőfokú végzettséget is pótolhatná.
Az ördög persze a részletekben van, és ezeket csak a következő hónapokban dolgozza ki az unió a tagállamok, a munkaadók és más érdekelt szervezetek bevonásával; a végső döntés várhatóan 2007 első felében születik meg. Egyelőre annyi biztos: az új rendszer alkalmazása nem lenne kötelező, hanem minden tagállam szabadon dönthetne a bevezetéséről. Az is egyértelmű, hogy a munkaadók azt szeretnék, ha a magasabb kompetenciafokozatok különböző utakon is megszerezhetők lennének. Ez azt jelentené, hogy még a legfelső kategória sem maradna a felsőfokú végzettségűek privilégiuma.
Magyarországon is lezajlottak az első egyeztetések az egységes értékelési keretrendszerről, és az oktatásban érdekelt szereplők támogatták annak alapelveit – mondta lapunknak Mészáros Gábor, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ vezetője. A rendszerhez való alkalmazkodás jogszabályi módosításokat is szükségessé tesz majd, hiszen ma a magyar oktatásügy alapvetően a képzési időre összpontosít, nem a megszerzett készségekre. Elsősorban a szakképzésben lesz szükség változásokra, hiszen a felsőoktatásban a tavaly elfogadott törvény már jórészt az új elveket követi – tette hozzá Mészáros Gábor.
Fontos lépés lenne az európai munkaerő mobilitása szempontjából az egységes értékelési standardok bevezetése – fogalmazott kérdésünkre Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és szakképzési kollégiumának elnöke. A más tagországban szerzett bizonyítványokkal szemben ma sokszor bizalmatlanok a vállalatok, ez tovább nehezítheti például a magyar szakemberek németországi vagy ausztriai munkavállalását, jóllehet az a hatósági engedélyezés rendszere miatt eleve nem könnyű. A probléma persze nem tömeges, hiszen a magyarok jó része nem próbál külföldön elhelyezkedni, és ez a hazai gazdaság szempontjából nem is lenne kívánatos – teszi hozzá Bihall Tamás. Az MKIK egyébként korábban felvetette, hogy legalább a visegrádi országok, valamint esetleg a csatlakozásra váró balkáni államok között tegyék átláthatóbbá a végzettségeket, hiszen a magyar cégek egyre több térségbeli munkavállalót alkalmaznak.
A kompetenciák egyébként már az osztrák javaslat előtt is helyet kaptak a képzettségek összehasonlításának uniós rendszerében. A tavaly nyár óta Magyarországon is alkalmazott Europass keretrendszer egyik eleme például az a bizonyítványkiegészítő lap, amely a szakképesítések kompetenciákon alapuló leírását foglalja magában. A Nemzeti Szakképzési Intézetben működő referencia-központ eddig még csupán néhány száz Europass bizonyítványkiegészítőt adott ki, ám az érdeklődés gyors ütemben nő ez iránt a lehetőség iránt. Ugyancsak az Europass része a most már minden diplomához kiadott oklevélmelléklet, amely a kompetenciákat foglalja össze.
Eddig alapvetően az egyes országokban megszerzett szakmai képesítések és felsőfokú végzettségek kölcsönös elismerésének feltételeire koncentrált az EU. A többéves vita után 2005 júniusában jóváhagyott irányelv – amelynek átültetésére két évük van a tagországoknak – a munkaerő mobilitása érdekében közös, európai képzési követelményrendszerek (common platforms) létrehozását javasolja. Ha a tagállamok és a szakmai szervezetek valamely szakmára ilyen közös követelményrendszert fogadnak el, akkor az mentesít a képzés különbözősége miatti alkalmassági vizsgáktól. Egyes szakmákban (építészek, orvosok stb.) a tagállamok már a direktíva előtt is kötelesek voltak elfogadni minden, az EU területén szerzett diplomát. A képzési szintek tekintetében az irányelv kizárólag az iskolai és egyetemi papírokat veszi figyelembe. Az A szinthez rövid képzési időt vagy bizonyos vizsgák letételét, a B szinthez érettségit követő rövid szakképzést, a C szinthez érettségi utáni 1–3 éves szakképzést, a D és E szinthez négy évnél rövidebb, illetve legalább négyéves felsőoktatási képzést szab feltételként.

2. pontosan szabályozott rutintevékenységekre való készség

3. szakmaspecifikus ismeretek a különböző megoldási módok kiválasztásának képessé-

gével

4. széles körű szakismeretek alkalmazása stratégiai feladatokra és azok értékelésére

5. stratégiai/kreatív megoldások megtalálása előzetesen definiált problémákra

6. különböző módszerek alkalmazása komplex szakterületeken, innovációs képesség

7. kutatáson alapuló munka, új képességek kifejlesztése

8. új megoldások kidolgozása, továbbfejlesztése és alakítása

2. pontosan szabályozott rutintevékenységekre való készség

3. szakmaspecifikus ismeretek a különböző megoldási módok kiválasztásának képessé-

gével

4. széles körű szakismeretek alkalmazása stratégiai feladatokra és azok értékelésére

5. stratégiai/kreatív megoldások megtalálása előzetesen definiált problémákra

6. különböző módszerek alkalmazása komplex szakterületeken, innovációs képesség

7. kutatáson alapuló munka, új képességek kifejlesztése

8. új megoldások kidolgozása, továbbfejlesztése és alakítása -->