Javult-e a külső egyensúly?

Tavaly az előzetes adatok szerint 5,7 milliárd euró volt a nemzetgazdaság finanszírozási igénye (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege), ez javulás a 2004-es 6,7 milliárd- hoz képest. A deficit csökkenése mögött két alapvető tényező áll: az európai uniós transzferek tőkemérleget javító hatása, s az áruforgalmi mérleghiány mérséklődése. A javulás az utolsó negyedévben is megfigyelhető volt, a szezonálisan igazított finanszírozási igény a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint a GDP 6 százalékát tette ki.
Ám nem csökkentek a jegybank aggodalmai a mutató megbízhatóságát illetően, a finanszírozási oldalról számolva ugyanis nem jön össze a folyó tételek által felrajzolt pálya. A pénzügyi mérleg egyenlegeként adódó külső finanszírozási igény, amely a külkereskedelmi statisztika elszámolási hibáját nem tartalmazza, az előző negyedévhez hasonlóan a GDP 9 százalékát tette ki. Az említett elszámolási hiba az MNB szerint abból adódik, hogy az európai uniós csatlakozással vállalati önbevallásra átálló importáfarendszer megteremtette az adócsalás lehetőségét, emiatt – mint több más uniós országban korábban – a behozatali statisztika is torzul. A Központi Statisztikai Hivatal nem ért egyet a jegybanki szakértők álláspontjával, és úgy véli: nincs jelentős hiba az új módszertan által készült számokban. Tény, a jegybank a folyó tételek és a finanszírozási oldal között fennálló feszültséget a tévedések és kihagyások soron oldja fel, amely jelentősen felduzzadt a 2005-ös évben.
A jegybank véleményét osztja az OTP Bank elemzési központja. Szakértői hangsúlyozzák: a banki pénzforgalmi jelentéseken alapuló, az ország nettó külső tartozásaiból számszerűsíthető hiány továbbra is eléri a GDP 10 százalékát. Mivel a pénzforgalmi jelentések feltehetően pontosabbak az önbevallásos módszernél, s szinte minden az új EU-tagnál elnyílt a hivatalos és az adósságállomány alapján valószínűsíthető folyó fizetésimérleg-hiány közötti különbség – feltehetően a kimutatottnál lényegesen magasabb import miatt –, ezért szerintük a külső egyensúlyi helyzetet a külső tartozásállományból származtatható adatok tükrözik jobban.
A kétféle megközelítés más képet ad az egyensúlyi viszonyokról, hiszen nem csak a hiány mértéke, a tendencia is eltérő. A hivatalos módszertan esetében javulásról, a nemzetgazdaság külső adósságával konzisztens adatok szerint leginkább stagnálásról vagy egészen enyhe hiánycsökkenésről van szó.
Nem egyértelműek a tőkebeáramlás tendenciái sem. Első pillantásra imponáló is lehet az 5,1 milliárd euróra becsült közvetlen tőkebefektetési arány, hiszen így a nem adóssággeneráló tételekkel a finanszírozási igény 64 százalékát le lehetett fedni. Ám csak feleekkora arányszám jön ki, ha figyelmen kívül hagyjuk az egyszeri tételként számba vehető Budapest Airport-privatizációból származó bevételt. Enélkül már csak az utóbbi évek átlagának megfelelő volt a közvetlen tőkebefektetés, tehát az elmúlt év során még sikertörténetnek tűnő tőkevonzó képesség végül nem javult. A teljes külföldi működőtőke-állomány így is látványos küszöböt lépett át, hiszen a 2004. végi 46 milliárd euróról 51 milliárdra emelkedett a teljes közvetlen tőkebefektetés.
A magas külső finanszírozási igény és adóssággeneráló finanszírozás hatására folytatódott a nemzetgazdaság nettó külső adósságának gyors emelkedése – állapítják meg az OTP közgazdászai. A nettó külső adósság a GDP arányában (a 2001. évi 14 százalék után) a 2004. évi 25,9 százalékról 2005 harmadik negyedévére 28,4 százalékra nőtt. A negyedik negyedévben a jelentős privatizációs bevétel ellenére is csak 28,2 százalékig csökkent a mutató.
Az elemzési központ várakozásai szerint a folyó hiány 2006-ban a tévedések és kihagyások egyenlegével együtt meghaladhatja a 10 százalékot, míg a hivatalos statisztika a GDP 8,6 százalékáig emelkedhet. Ez Tardos Gergely, az OTP elemzője szerint arra vezethető vissza, hogy amíg a magánszektor finanszírozási igénye várhatóan stagnál (a vállalatok magasabb forrásigényét bizonyára ellensúlyozzák a magasabb háztartási megtakarítások), az államháztartás hiánya növeli a nemzetgazdaság külső finanszírozási igényét.
A külső egyensúly kapcsán talán a legbiztatóbb mutató az áruexport alakulása. A januári külkereskedelmi mérleg részletes adatai szerint a kivitel euróban 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, jelezve, hogy a magyar gazdaság jól reagál a nyugati konjunktúra enyhe élénkülésére. Az áruimport hasonló tempóban bővült, ami jó jelnek tekinthető, hiszen a háztartások fogyasztási dinamikájának ismeretében az sejthető, hogy a vállalati készletfeltöltés állhat a háttérben – ez viszont a kivitel további jó teljesítményét vetíti előre.