Ukrán mezőgazdaság: az ellentmondások éve volt a tavalyi, és az idén is erősek a kockázatok
Az ukrán gazdasági és agrárminisztérium adatai szerint 2025-ben összesen 57,6 millió tonna gabona és 17,3 millió tonna olajos növény került a magtárakba, a kukorica betakarításának végleges lezárása után pedig a teljes gabonatermés megközelítheti a 60 millió tonnát. Ez az eredmény európai összevetésben is figyelemreméltó: Ukrajna gabonatermelésben Franciaország mögött a második helyre került, megelőzve Németországot és Lengyelországot. Kukoricából az ország továbbra is egyértelmű európai piacvezető, míg napraforgóból a teljes EU-termelést is meghaladja.
A mennyiségi sikerek mögött azonban jókora különbségek húzódnak. Az átlagos gabonahozam hektáronként 5,08 tonna volt, ami 14 százalékkal elmarad az uniós átlagtól. A déli és keleti régiók gyengébb eredményeket produkáltak, míg a nyugati és középső országrészek részben kompenzálni tudták ezt. Szvitlana Litvin, az Ukrán Agráripari Klub (UKAB) elemzője szerint az eredmény összességében felülmúlta az előzetes várakozásokat, ugyanakkor a napraforgó és a repce esetében 8-11 százalékos hozamcsökkenés volt tapasztalható az előző évhez képest.
Az ukrán mezőgazdaság várható teljesíténye
Nem minden szakértő osztja azonban az óvatos optimizmust. Olekszandr Bujukli, az Ukrán Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének vezetője szerint a képet kultúránként érdemes bontani. Az őszi vetésű gabonák közepes eredményt hoztak, a tavaszi kultúrák viszont komoly gondokkal küzdöttek. A kukoricatermés ugyan papíron jó, de a termés mintegy 15 százaléka év végén még a földeken állt, ami jelentős többletköltséget és piaci veszteséget okoz.
Ez a késés már az exportpiacokon is érezhető. A kukorica kivitele 2025 őszén elmaradt a szokásos ütemtől, miközben az Európai Unió piacain az amerikai és brazil szállítmányok gyorsan átvették a vezető szerepet. Míg egy évvel korábban az ukrán kukorica az uniós import közel felét adta, a jelenlegi szezonban 20 százalék körüli részesedésre csúszott vissza.
December közepéig mindössze ötmillió tonna új termésű kukorica hagyta el az országot, ami 42 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A helyzetet súlyosbítják az orosz támadások az odesszai térség kikötői ellen. Karácsony előtt a Pivdennij kikötőt ért csapás következtében növényi olaj szivárgott a Fekete-tengerbe, súlyos környezeti károkat okozva. A logisztikai fennakadások nemcsak az export ütemét lassítják, hanem közvetlenül veszélyeztetik a devizabevételeket is.
A napraforgó szintén gyengébben teljesített: a termés 13 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől, miközben a minőség is romlott. Magasabb nedvességtartalom, alacsonyabb olajtartalom és savasabb alapanyag jellemzi az idei termést, ami az olajárakban is megjelenhet.
Bár Ukrajna továbbra is a világ legnagyobb napraforgóolaj-exportőre, az orosz kivitel gyors növekedése miatt az előny látványosan olvad.
Éles kontrasztot jelent a zöldségpiac.
- A „borscsalapanyagok” túltermelése miatt a lakossági árak 50-70 százalékkal estek vissza:
- a káposzta, a hagyma, a burgonya és a sárgarépa ára egyaránt történelmi mélypontokra süllyedt.
- A háttérben tudatos túltermelés áll: a 2024-es magas árak láttán sok termelő bővítette a vetésterületet, miközben a tárolókapacitások továbbra is hiányosak. Tarasz Bastannik, az Ukrán Gyümölcs- és Zöldségszövetség elnöke szerint
a gazdák többsége nem vállalja a tárolási kockázatot, inkább azonnal, akár veszteséggel értékesít.
Globális összevetésben a helyzet nem kedvező. Argentína és Ausztrália kiváló termést ért el, az EU pedig 2026 nyarára közel 12 százalékos gabonatermelési növekedést vár. Bár az ukrán export versenyképes árazással eddig meg tudta tartani piacait, a mozgástér szűkül.
Kulcskérdés a logisztika
A szakértők egyetértenek abban, hogy az idei év kulcskérdése a logisztika lesz. Ha a kikötői infrastruktúra elleni támadások folytatódnak, az export elhúzódik, a devizabevételek csökkennek, és ez már a makrogazdasági stabilitást is érintheti. Ha azonban a szállítási útvonalak működőképesek maradnak, Ukrajna képes lehet értékesíteni a megtermelt volumen nagy részét, még ha nem is minden szereplő jut majd egyformán az exportból származó bevételekhez.
