Európa egykori adatközpont-fővárosa: Írország új stratégiával tér vissza az MI-versenybe
Írország erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy visszaszerezze pozícióját a mesterségesintelligencia- (MI) korszak adatközpont-beruházásainak egyik fő célpontjaként. Az ország korábban Európa egyik vezető adatközponthubja volt, köszönhetően a Microsoft, az Amazon, a Google és más amerikai tech óriások jelentős befektetéseinek.
Ezek a projektek nemcsak munkahelyeket teremtettek, hanem hozzájárultak ahhoz, hogy Írország a világ leggazdagabb országai közé kerüljön. A külföldi multinacionális vállalatok ma is kulcsszerepet játszanak a gazdaságban: több mint 600 ezer embert foglalkoztatnak, és 2024-ben a vállalati adóbevételek közel 90 százalékát ők adták.
A mesterséges intelligencia rohamos fejlődése azonban globális szinten hatalmas energiaigényű adatközpont-beruházásokat generál, Írország pedig az elmúlt években jelentős részben kimaradt ebből a hullámból. Az elavult infrastruktúra és a túlterhelt áramhálózat miatt számos projektet elhalasztottak, módosítottak vagy teljesen máshová helyeztek át.
A hatóságok becslése szerint körülbelül 10 milliárd euró befektetés veszett el a korlátok miatt. Példaként említik az Amazon Web Services döntését, amely tavaly lemondott egy tervezett dublini létesítményről.
Egyre több energiát fogyasztanak az adatközpontok
A Bloomberg emlékeztet: az adatközpontok áramfogyasztása drámaian nőtt: ma már Írország teljes villamosenergia-felhasználásának mintegy 22 százalékát teszik ki – szemben a tíz évvel ezelőtti 5 százalékkal –, és többet fogyasztanak, mint az összes városi háztartás együttvéve.
Az áramkimaradások miatti növekvő aggodalom miatt az energiaszabályozó, a CRU felülvizsgálatot indított, majd olyan szigorú kritériumokat vezetett be a nagy energiafogyasztók – elsősorban az adatközpontok – hálózati csatlakozási kérelmeire, amelyek a gyakorlatban jócskán megnehezítették, sőt sok esetben megakadályozták az új csatlakozásokat a villamosenergia-hálózathoz a dublini régióban.
Az új szabályok szerint az adatközpont-üzemeltetőknek saját áramtermelő berendezést (például gázturbinát vagy akkumulátoros tárolót) kell telepíteniük a helyszínen vagy a közelében, ami képes fedezni a teljes áramigényüket. Emellett az éves fogyasztásuk legalább 80 százalékát Írországban újonnan épült megújuló forrásokból (pl. szélerőművekből, napelemekből) kell beszerezniük.
A követelményeket hat év alatt, fokozatosan kell teljesíteniük. Ezek a feltételek további költségeket és beruházásokat jelentenek a cégeknek, éppen akkor, amikor Írországnak a lehető legversenyképesebbnek kell lennie a befektetések visszaszerzéséhez.
Az ír kormány válasza
Az ír vezetés válaszul különleges üzleti parkok létrehozását tervezi. Ezek a parkok lehetővé tennék, hogy a nagy fogyasztók a megújuló források közelében telepedjenek le, így csökkentve a hálózat terhelését. Emellett tavaly nyáron a kormány bejelentett egy 112 milliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési csomagot, amely 2030-ig terjedően tetemes összegeket irányoz elő közlekedésre, energiára, vízellátásra és más területekre.
Ugyanakkor a kihívások továbbra is fennállnak: tartós munkaerőhiány nehezíti a projektek gyors megvalósítását, a nehézkes és lassú engedélyezési eljárások tovább késleltetik a beruházásokat, ráadásul Írország infrastruktúrája nemzetközi összehasonlításban is csak közepes szintű (az IMD-rangsorban például az alap-infrastruktúra kategóriában a 44. helyen áll).
Az iparági szereplők szerint fennáll a kockázata annak, hogy Írország elveszíti az európai MI- és felhőszolgáltatási befektetések jelentős részét, ami komoly hatással lenne a külföldi közvetlen tőkebevonásra és az adóstratégiára. Az Equinix például üdvözölte a szabályozói döntést a tervezhetőség miatt, ugyanakkor elismerte, hogy a hálózati korlátok továbbra is gondot okoznak.
Eközben az ír szakértelmet képviselő cégek, mint a Kirby Group – amely 2007 óta épít adatközpontokat Írországban –, egyre inkább külföldön keresik a lehetőségeket: 2026-ra bevételük több mint 65 százalékát már nem ír projektekből várják.
