BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jogosan fizették ki milliós táppénzeket

A betegség nem kíméli a százmillió forintos menedzserszerződéssel foglalkoztatottakat sem – állapították meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ellenőrei háromszáz, kirívóan magas összegű táppénzkifizetés vizsgálata során. Mivel a táppénzes állományban lévők a jövedelmük után befizették a négyszázalékos járulékot, jogosan vették föl a naponta 236 ezer forintnál nagyobb táppénzt. Volt, aki 1,5 milliónál magasabb összeget kapott keresőképtelensége idejére.
A hatályos jogszabály szerint – 2000. december 30. óta – ugyanis a nem rendszeres jövedelmek után is járulékot kell fizetni, így azok táppénzalapot képeznek. Bukodi Zsolt, az OEP illetékes főosztályvezetője a Világgazdaságnak igen különös, nem rendszeres, ám a táppénzkiszámítás alapjául szolgáló jövedelmekről adott számot. Ezek között vannak a cégek által fizetett bónuszok, prémiumok, az egy-két havi keresetnek megfelelő szabadságpénzek, az egészségmegőrzésre, pihenésre szolgáló összegeket tartalmazó munkaszerződések.
Sok esetben a túlórákat jutalompénzzel váltják meg a munkáltatók, mivel a dolgozók jócskán túllépték a hivatalosan engedélyezett túlóraszámot. Vannak havi 80 ezer forintnyi lakbérre és a lakás rezsijére kifizetett jutalmak, sőt szellemi tervekért járó prémiumok. Bizonyos körökben nem ritka a több millió forintos végkielégítés. De találkoztak az ellenőrök tetemes titoktartási díjjal is, amelyet azért kapott a munkavállaló, hogy három évig ne helyezkedjen el konkurens cégnél. Ennyi időbe pedig akár egy betegség is belefér.
Így esett meg az is, hogy némely biztosítottnak a valódi munkajövedelménél lényegesen magasabb volt a táppénze. A főosztályvezető szerint az is előfordult, hogy a nyugdíjban lévő munkavállalók mentek táppénzes állományba, ugyancsak szabályosan, hiszen a nyugdíj mellett szerzett munkajövedelmük után fizettek járulékot. Ezt ugyan nem tiltja jogszabály, ám előírja: a járulékfizetést külön kell kérelmezni, ez azonban sok esetben elmaradt. Ezekben az esetekben hatósági ellenőrzéseket kezdeményeznek.
A magas táppénzkifizetések között találtak kettős jogviszonyban dolgozót is, aki mindkét helyről járó jövedelme után fizette a négyszázalékos járulékot, így igényt tartott a kétfelől járó táppénzre is. A keresőképtelenséget megállapító orvosnak ilyenkor nyilatkozni kell, hogy melyik munkaviszonyának ellátására képtelen a beteg. Előfordult olyan eset is, hogy a keresőképtelen állományban lévő a főállású fizetése mellett tiszteletdíjban részesült, ezért a táppénzét mindkettő után kiszámolták a számára. Ám mivel tiszteletdíjas feladatát a keresőképtelensége idején is ellátta, a számára folyósított táppénz mellett megkapta a tiszteletdíjat is, ami enyhén szólva visszás.
Kétélű fegyvernek minősítette Bukodi a jelenlegi rendszert, amelyben sürgősen rendet kell tenni. Kétségtelenül igaz, hogy a járulékalap kiszélesítésével több pénz folyik be az egészségbiztosítási alapba, ám az egy betegre jutó táppénzkiadás – a magas jövedelműek miatt – is jelentős mértékben nő. S ugyan az OEP táppénzkasszájában az inflációs hatást is figyelembe véve megtakarítás tapasztalható, folyó áron számolva a kassza csökkenése 0,8 százalék.

Javaslat

A biztosító szakemberei eljuttatják a táppénzellenőrzések tapasztalatait összegző véleményüket a Pénzügy- és az Egészségügyi Minisztériumnak. Javasolják, hogy az illetékesek határozzák meg a betegállomány idejére járó keresetveszteség pótlásának fogalmát. A járulékalap kiszélesítésével ugyanis sok esetben magasabb a táppénz, mint a munkabér.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.