Közös nyelvvizsga az EU-ban

Nyelvtudás. Ma vitatja meg az Európai Parlament azt a bizottsági javaslatot, amely közös értékelő rendszert vezetne be a nyelvtudás mérésére az EU-ban. Az Európai Tanács még 2002 tavaszán tűzte ki célul, hogy a gyerekek már „nagyon korai életkortól” tanuljanak két idegen nyelvet, és jöjjön létre egy egységes „nyelvi kompetenciamutató”.

Ez utóbbira készített javaslatot az Európai Bizottság. A brüsszeli testület elképzelése szerint objektív tesztek alapján értékelnék az olvasási, szövegértési, beszéd- és íráskészséget. Először az Eurobarometer felmérése szerint a legtöbbek által tanult öt (angol, francia, német, spanyol és olasz) nyelven tesztelnék a módszert, majd fokozatosan kiterjesztenék a többire.

Az Európa Parlamentben Manolisz Mavrommatisz görög képviselő készített jelentést az előterjesztés kapcsán. Ebben arra biztatja a bizottságot, hogy „aktívan ajánlja a korai életkorban elkezdett nyelvtanulást”. Az Európai Parlament tagjai úgy ítélik meg, hogy a nyelvi kompetenciamutató bevezetése nem jelent pluszkiadást, finanszírozható a Socrates, a Leonardo és az élethosszig tartó tanulást ösztönző programból.

Az Eurobarometer legutóbbi, februári felméréséből kiderült, hogy a legelterjedtebb idegen nyelven, angolul Svédországban, Hollandiában és Dániában beszélnek a legtöbben (a lakosság közel 90 százaléka). Az új tagok közül legalacsonyabb a mutató a magyaroknál, akiknek alig 23 százaléka beszél társalgási szinten angolul. Őket követik a csehek 24 százalékos mutatóval. Ugyanakkor a szlovénoknak több mint fele, a szlovákoknak 32, a lengyeleknek pedig 29 százaléka tud – saját bevallása szerint – angolul társalogni. A tagjelöltek közül Romániában 29 százalékos, Bulgáriában a magyarországihoz hasonló, Törökországban pedig 17 százalékos ez a mutató. A felmérésből arra is fény derült, hogy a 25 tagállam közül csak kilenc esetében boldogul legalább két idegen nyelven is a megkérdezettek fele. VG