Litvánia elbukja az eurót

Aligha sínylik meg a magyar–litván kereskedelmi kapcsolatok, ha a legnagyobb balti köztársaságnak (terveivel ellentétben) mégsem sikerül bevezetnie az eurót január 1-jétől – véli Sarlós Ágoston, a vilniusi magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője. Ennek oka, hogy a magyar kivitel 80 százalékban magasan feldolgozott termékekből, gépekből, berendezésekből áll, amelynek értékesítését elsősorban a marketing határozza meg, a litván valuta, a litas esetleges gyengülésére a kereslet vélhetően nem reagál érzékenyen.

A litas árfolyama ugyan évek óta 1:3,4528 arányban rögzített az euróval szemben, ám ha az euróátvételt halasztani kell, könnyen elindulhatnak olyan folyamatok, amelyek végül ennek felülvizsgálatához vezetnek. Márpedig Litvánia a múlt pénteken nagyon egyértelmű és egyhangú jelzést kapott az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság illetékeseitől: az ország március 16-án beadott csatlakozási kérelmét szigorúan, az összes kritérium fenntartható teljesíthetőségét szem előtt tartva bírálják majd el. Litvánia esetében éppen a fenntarthatósággal van baj – számol be a Bloomberg. Sok elemző szerint Vilnius éppen azért erőltetné a januári euróátvételt, mert ha az idén sikerül is az inflációs kritériumot teljesítenie, jövőre várhatóan már a Maastrichtban megszabott plafon fölé csúszik a drágulás üteme.

Az euró késése egyébként könnyen a kamatlábak emelkedését is okozhatja Litvániában, amelynek gazdaságát jelenleg főleg a belső kereslet gyors bővülése hajtja. Így akár számottevő gazdasági lassulás sem kizárt rövid távon, ha (miként az valószínűsíthető) az Európai Bizottság és az EKB május 16-án az egységes valuta bevezetése ellen foglal állást, és ezt a döntést a pénzügyminiszterek is megerősítik június 28-án – jelenti a Reuters.

Ennek dacára a magyar cégek üzleti lehetőségei jók a 3,6 millió lakosú országban, hiszen jelenleg talán csak 40 százalékban használják ki azokat – véli Sarlós Ágoston, hozzátéve, hogy már ez is nagy előrelépés a kereskedelmi iroda 2002-es megnyitásakor becsült 5-10 százalékhoz képest. Az elmúlt négy év alatt megduplázódott a magyar kivitel a balti országba, ahol a hazainál még mindig 10-25 százalékkal alacsonyabb árszínvonal, a magyarokról kialakult kedvező imázs, megbízható üzleti partnerek, és viszonylag még mindig olcsó, szakképzett munkaerő várja a magyar üzletembereket. Vannak már kétoldalú regionális együttműködések is (például Békéscsaba és Panevezys között), a vilniusi operaházat a közelmúltban magyar cég újította fel, s március 28. óta közvetlen Budapest–Vilnius repülőjárat is segíti a kapcsolattartást.